Bár nagy volt a két csapat közötti különbség, a gödöllői fiatalokra egyáltalán nem lehet panasz.
Pénteken este újabb edzőmeccset játszott a bajnoki rajtra készülő MVFC. Az ellenfél ezúttal a másodosztályú gödöllői csapat volt, melynek állományát javarészt húsz év alatti fiatalok alkotják. Ami a hazai gárda keretét illeti, az a szerdaihoz képest egyetlen helyen változott, Tihanyi helyett László kapott helyet a kapuban.
A meccs a vártaknak megfelelően alakult, a Berettyóújfalu végig fölényben futsalozott. A vendégek többnyire a saját térfelükön védekeztek és alkalmanként kontrákkal igyekeztek veszélyeztetni. Ugyan Ráblék már az első félidőben ötgólos vezetést szereztek és a második játékrészben is lényegesen jobbak voltak, a fiatalok sem vallottak szégyent, amennyiben Baranyai Pálnak sikerül együtt tartania ezt a „csikó csapatot”, akkor rövidesen komoly, ütőképes gárda válhat belőlük.
Mezei-Vill FC Berettyóújfalu – Covritas Gödöllő FC 8-1 (5-0)
Vezette: Nagy Á.
MVFC: László M. - Rábl, Szabó P., Komáromi, Sántha
Csere: Dávid, Klochko, Stanic, Trencsényi, Gál, Nagy Imre, Nagy István, Mezei D.
Edző: Turzó József
Gödöllő: Dudás - Magyar, Bencsik, Nagy, Farkas
Csere: Gruber, Berta, Leidál, Apatini, Baranyai
Játékos edző: Baranyai Pál
Turzó József (MVFC): A hosszú hétnek megfelelő volt ez a teszt- vagy felkészülési mérkőzés. Kicsit lassan játszottunk, de ez érthető, mert meglehetősen „sok van a lábakban”, ez a hét különösen megterhelő volt a srácoknak. Úgy érzem, a pályán egyértelműen kijött a két csapat közötti különbség. A játék sebességén bőven van mit javítanunk, de még erre van időnk a bajnokság kezdéséig.
Baranyai Pál (Gödöllő): Örülök, hogy a teljesen új csapatommal eljöhettem Berettyóújfalura. A mi gárdánk egy nagyon friss társaság, mindössze két évvel ezelőtt alakultunk. Az együttesben rajtam kívül mindenki fiatal, a srácok java része húsz éves sincs. Azt hiszem, ma este nem vallottunk szégyent a jóval erősebb Berettyóújfalu ellen. Annak ellenére is, hogy mi nagyon az elején járunk a felkészülésnek, az edzéseken a labdával csak elvétve találkoztunk és még nem is „taktikáztunk”. Úgy gondolom, hogy a kiscsapatommal jó úton haladunk ahhoz, hogy az NB2-ben helyt álljon. A különbség persze egyértelmű, a végeredmény önmagáért beszél. Természetesen tisztában voltunk az erőviszonyokkal, mi azért is jöttünk ide, hogy a srácok megtapasztalják, hogy számunkra az első osztály egyelőre egy merőben másik dimenzió. A meccs alapján szerintem a Berettyó idén jobb lesz, mint tavaly volt, csapatként már most is remekül funkcionál. Szeretnék sok sikert kívánni nekik a bajnokságban, szurkolok, hogy ők legyenek a bajnokok! Remélem, hogy fogunk még találkozni!




