Kissné Nagy Krisztina: „Az a célom, hogy a lányok érezzék jól magukat a pályán.”
A felnőtt női kéziseinket a nyár óta Kissné Nagy Krisztina irányítja. Hogy az edzőváltásnak köszönhető vagy sem a javulás, azt korai lenne kijelenteni, de tény, a csajok remekül kezdték a bajnokságot. Az első két mérkőzésükön magabiztosan győztek és ugyan a harmadik meccsükre megtorpantak és leikszeltek a Komádi ellen, viszont a negyediken az ellen a Téglás ellen nyertek idegenben, amelyiktől tavaly oda-vissza kikaptak. Az új trénerünknek nem idegen a kézilabdapálya, játékosként közel száz NB1-es meccsen lépett pályára a Loki mezében, de játszott Szekszárdon, Kisvárdán, Derecskén, Püspökladányban, Szeghalmon és a BMSÉ-ben is. Utolsó berettyóújfalui szezonjában, 2010-ben, 10 mérkőzés alatt 79 góllal segítette a csapatunkat.
Krisztinát a csapathoz kerüléséről és a céljairól kérdeztük:
Miként lettél a berettyóújfalui női gárda trénere?
Idén július végén keresett meg Szabó Mari és Ulics Pisti, hogy mint edző, nincs-e kedvem visszatérni a kézilabda világába. Nagyon örültem a megkeresésnek, hiszen életem nagy részét ebben a közegben töltöttem el és mindig is vonzott ez a pálya.
Nem lehet idegen neked ez a környezet és a társaság…
A lányok nagy részét már gyerekkoruk óta ismerem! Amikor az első gyermekemet vártam és már nem tudtam a DVSC edzéseire lejárni, besegítettem Bencze Zoltán edzői munkájába. Én éppen akkor jártam a Testnevelési Főiskolára kézilabda-edzői szakra és jól jött a szakmai gyakorlat… A csapat több tagjával pedig még játszottam is együtt, 2007 és 2010 között.
Játékosként jó néhány csapatban megfordultál. Tíz évvel ezelőtt egy-két meccsen én is szurkoltam nektek a Hódosban…
Elég korán belecseppentem az NBI-be, hiszen 13 évesen már ösztöndíjjal a Loki edzésein vehettem részt. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy olyan igazi klasszisokkal kézizhettem együtt, akiknek már annak is örültem, ha vihettem a labdáikat vagy a kulacsaikat. Mindössze tizenhat éves lehettem, amikor tagja voltam a DVSC bajnokságban és az EHF-kupában ezüstérmes csapatának. Aztán két évvel később a sors Szekszárdra repített, ahol megtapasztalhattam, hogy az élet nem mindig fenékig tejfel! Egyedül, messze a családtól, kevés játéklehetőséggel nem volt egyszerű… Onnan egy év után Kisvárdára igazoltam, ahol három évet töltöttem el, majd Komáromi Ákos hívására többedmagammal visszatértünk az anyaegyesületünkbe, mely akkor komoly változásokon ment keresztül. Abban az évben nem sok reményt fűztek a csapatunkhoz, de jött egy edző, Bíró Imi, aki elhitette velünk, hogy verhetetlenek vagyunk! Pályafutásom legjobb időszaka volt ez! A DVSC után Derecske (NBI/B) következett (1.5 év), majd BMSE, Szeghalom (NB/II) és újra BMSE. Az utolsó állomás Püspökladány (NBII) csapata, ahol megsérültem és a hetedik térdműtétem után azt mondtam, hogy itt van a vége.
Edzőként ez az első éved?
Gyerekekkel már foglalkoztam, de ez az első felnőtt csapatom.
Történtek változások a csapat játékoskeretében is?
Nincs komoly változás, mindössze egy-két tehetséges fiatal csatlakozott hozzánk a serdülőktől.
Mik a célkitűzéseid?
Az a célom az, hogy a lányok jól érezzék magukat a pályán, örömmel és lelkesen jöjjenek edzésre, elhiggyék azt, amire képesek! Elégedett vagyok a csajokkal, keményen dolgoznak a tréningeken és úgy látom, vevők az újdonságokra, de ami a legfontosabb, akarják ezt az egészet! Ezúton is szeretném megköszönni Szabó Marinak a rengeteg háttérmunkát és a vezetőségnek a támogatást és a bizalmat!
Ma a lányok 16.00 órától a Nádudvar gárdájával mérkőznek meg a Kabos Endre Sportcsarnokban. Bár a bajnoki véletlenül közel egy időbe esik a Mezei-Vill FC szlovák bajnok elleni meccsével, bízunk benne, hogy ennek ellenére sokan buzdítanak majd a négy forduló óta veretlen csajoknak.
Berettyó MSE - Nádudvari ASK
Kabos Endre Sportcsarnok. Berettyóújfalu, Lehel utca 1, 2014.10.05 - vasárnap 16:00
Vezeti: Katona, Konyári
(Archív fotók: dvsckezi.hu)
