Fantasztikus mérkőzésen, büntetőkkel nyert a Berettyóújfalu a bajnoki döntő második felvonásán.

Pénteken este a magyar futsal bajnokság két legjobb csapata újra megmérkőzött egymással az aranyéremért.

A berettyóújfalui Pálfi István Rendezvénycsarnok az eseményre közel teljesen megtelt, a későn érkezők parkolóhelyet csak a szentmártoni városrész kis utcáiban találhattak. A hazaik nagyon készültek, kisvonat, rezesbanda, zászlók és mindenféle szurkolói kürtök, dudák tombola, plüssmaci dobálás, vagyis minden adva volt a jó hangulathoz.

A mérkőzés Mezei-Vill támadásokkal indult. Trencsényiék nagyon elszántnak tűntek az első percektől, érződött, hogy a bajnoki cím meghódítását teljesen komolyan gondolják. Bár egy-két perc alatt Rábl háromszor is megpróbálkozhatott a győri kapu bevételével, gól mégis a másik oldalon született. Egy labdaszerzést követően Alvarito baloldali beadását Lódi tornázta a hálóba (0-1). A gyors vendégtalálat nem változtatott a játék képén, a Mezei továbbra is próbálta uralni a játékot, míg az ETO jobbára kontrákból veszélyeztetett. A nyolcadik percben az addig sem nyugodt hangulat kifejezetten paprikássá vált, mikor Farkas Balázs játékvezető egy meglehetősen kétséges szituációnál azonnal piros lapot adott Komárominak. Hogy a játékos mit követhetett el, azt nehéz megítélni, a nála két fejjel magasabb Dróth és ő is elestek, a labda pedig nem volt a közelükben. Az emberelőnyt a győriek mindenesetre profi módon, bő egy percen belül kihasználták (0-2). A gólszerző Alvarito - nem túl sportszerűen - a találat után örömében géppisztolysorozatot imitált a hazai nézők felé, amiért a játékvezetők sárgalappal jutalmazták. A kiállítás és bekapott második gól megfogta Ráblékat, az félidő második fele egyértelműen a vendégeké volt. Többször is növelhették volna az előnyüket, ám Tihanyi parádésan védett, a hazaiak kapusa alkalmanként a saját testi épségét sem kímélve őrizte kapuját.

A második játékrész Berettyó rohamokkal kezdődött. Turzó-mesternek a szünetben valószínűleg sikerült lelket önteni a fiúkba, akik újra teli hittel és tűzzel kezdtek el futsalozni. A vendégek - talán a biztos vezetés tudatában - átengedték a teret és jobbára kontrákra apelláltak. A félidő feléig küzdelmes mezőnyjáték folyt, ugyan egy-két lehetőség adódott a hazaiak előtt, a győri védelem azonban meglehetősen masszívnak bizonyult. Hét perccel a vége előtt az MVFC öt a négy elleni játékra váltott, mely villámgyorsan meghozta a remélt eredményt és Trencsényi közelről szerzett góljával újra szorossá vált a meccs (1-2). A hazai találatra a rendezvénycsarnokban hangulat egyszerűen leírhatatlanná vált, a közönség űzte, hajtotta a fehérmezeseket. Már ekkor egyszer-egyszer felcsattant a ria-ria-Hungária bíztatás… Egy percre a Trenyó-gól után, Lódi nem engedett elvégezni egy oldalrúgást, amiért megkapta a második sárgáját, majd a pirosat és Komáromihoz hasonlóan, ő is mehetett idő előtt zuhanyozni. A létszámelőnyben a Mezei a kapuja elő szegezte vendégeket. Az egyenlítés egyre inkább a levegőben lógott. A kialakult tűzijáték közben egy belőtt labda Alvarito kezén csattant. A jogosan megítélt büntető mellé a játékos sárgalapot kapott és mivel neki is volt már egy ilyen lapja, járt a piros is, így ha sietett, még utolérhette Lódit az öltözőfolyosón. A hatméterest Lovas ugyan kihagyta és így maradt az 1-2, ám az egyenlítésre továbbra is hatalmas sansz állt Ráblék előtt, hiszen körülbelül egy percig kettős emberelőnyben játszhattak. A nagy lehetőség azonban inkább blokkolta őket és ahelyett, hogy kipasszolgatták volna a létszámhiányos falat, rendre elkapkodták a helyzetetek. Már úgy tűnt „elmegy a hajó” és Juanra pályára lépésével már háromra nőtt a győriek mezőnyjátékosainak száma, mikor Lovas - jóvátéve megelőző hibáját - közelről lőtt Balázs kapujába (2-2). A csarnok az egyenlítésre szinte felrobbant, a máskor oly nyugodtan ücsörgő, ropit majszoló berettyóújfalui közönségből elemi erővel tört fel az öröm. Ki így, ki úgy ünnepelt, a helyi hangosbemondónak nehéz volt túlkiabálnia tömeget, hogy bemondhassa a gólszerző nevét.

A rendes játékidőből hátralévő két percben az eredmény nem változott, jöhetett a kétszer ötperces hosszabbítás.

A csapatok nem szerették volna a büntetőkkel eldönteni a meccset, ezért az extra játékidőben mindkét gárda nyíltsisakkal játszott. Bár mindannyian becsülettel végighajtották a rangadót, a fáradtságnak csak apró nyomai mutatkoztak. Akadt helyzet a hazai és a vendég kapu előtt is, Harnischnak még az utolsó másodpercekben is mentenie kellett, de gól mégsem született.

Következtek a büntetők, amik a veszprémi fiaskóra gondolva, a Mezeinek nem számított jó előjelnek.

Hazai oldalon Lovas, Rábl, valamint Trencsényi, míg vendégoldalon Dróth, Harnisch és Juanra került kijelölésre az első három lövésre. A sorozatot a győriek kezdték, Dróth magabiztosan értékesítette a büntetőt (0-1). A rendes játékidőben hatost rontó Lovas következett, aki ezúttal nem hibázott (1-1). Mivel Harnisch lövését Tihanyi kivédte, Rábl tökéletes büntetője már a Berettyó vezetését jelentette (2-1). Az utolsó sorozatban Juanra a felső lécet találta el, így Trencsényinek már nem kell lőnie, győzött a MVFC!

Nehéz néhány sorban összefoglalni ezt a mérkőzést. Ez egy olyan fantasztikus találkozó volt, melyről, akik ott voltak és látták, sokat fognak még beszélni. Igazi reklámja volt ez a sportágnak, ha több ilyen meccset láthatnánk, biztosan nem kellene könyörögni a tévéközvetítésekért. A büntető rúgásoknál általában Fortuna kegyeltjei győznek, ám ezúttal az a csapat nyert, amelyik a pályán is többet tett a győzelemért. Ezzel a második csatát is megnyerte a Berettyóújfalu, ám a „háború” még korántsem dőlt el.

MVFC Berettyóújfalu - Rába ETO 2-2 (0-2) büntetőkkel: 2-1

MVFC: Tihanyi Cs. - Trencsényi J., Lovas N., Nagy T., Rábl J.

Csere: Dávid R., Sánta J. A., Siska G., Szabó P., Mezei D., Gál I., Komáromi P. 

Vezetőedző: Turzó József

Rába ETO: Balázs - Lódi, Harnisch, Alvarito, Carlitos

Csere: Matkovics, Bognár, Fabio, Dróth, Juanra, Püspök, Peczár, Szűcs, Sáhó

Vezetőedző: David Madrid Sánchez

Gólszerző: Nagy T. (35'), Lovas N. (38'), illetve Lódi T. (3'), Alvarito (10')

Kiállítva: Komáromi P., illetve, Lódi T., Alvarito

Turzó József (MVFC):Ezt a mérkőzést taktikailag nehéz értékelni, azt hiszem nem is fogom kielemezni igazából. Óriási élményt nyújtott a csapat a számomra. Megbizonyosodhattunk, hogy mennyi lélektani fordulópontja lehet egy mérkőzésnek. Nagyon mélyről jöttünk vissza, sokszor úgy éreztem, hogy végleg alámerülünk és akkor mégis feltámadtunk. Rendkívül büszke vagyok a csapatra! Örülök, hogy a mérleg nyelve felénk dőlt egy ilyen fordulatos mérkőzésen, hozzáteszem, hogy így történjen azért nagyon sokat tettünk. A játékosok ma este fantasztikus akaraterőről tettek tanúbizonyságot, azt hiszem, ez egyszerűen így volt jó!

David Madrid Sánchez (Rába ETO): Már öt játékos ellen sem egyszerű nyerni, de ha hét ellen kell játszanunk, az még nehezebb. Én már elég régóta a futsalban tevékenykedem és Spanyolországban, ahol a legmagasabb színvonalon űzik ezt a sportágat, ott sem láttam még ilyet, hogy azért adjanak sárgalapot valakinek, mert rárúgták a kezére a labdát, vagy mert mozgott a labda. Ezek a hibák az egész futsalt befolyásolják és el kell gondolkozni a megoldáson, akár az UEFA bevonásával is, hogy ilyen helyzetek ne forduljanak elő újra.