Határon túli magyarok, alkotmányosság, a demokrácia gyakorlásának formái, az Európai Unió működése, a nyilas mozgalom - ilyen témakörök szerepelnek a középszintű töriérettségi első, rövid feladatokból álló részében az eduline információi szerint.
A vizsgázók a dualizmus koráról és a mohácsi vészről is kaptak kérdést - ez utóbbi aligha lepte meg a diákokat, a középszintű érettségin ugyanis a magyar történelem "sarokpontjai" minden évben előkerülnek, a mohácsi vész mellett ilyen például Szent István uralkodása, az Aranybulla kora vagy az ország három részre szakadása.
A középkori gazdaság, az ENSZ működése, honfoglalás, a magyarországi reformáció, Széchenyi programja - ilyen témák is szerepelnek a középszintű töriérettségi második, esszéfeladatokból álló részében. A diákok a "romák hátrányos helyzetének összetevőiről" is írhatnak fogalmazást, ehhez egy korfát, a romák iskolai végzettségéről egy táblázatot, a magukat cigány nemzetiségűnek vallók arányáról pedig egy térképet kaptak.
A középszintű történelem érettségi írásbeli része 180 perces. A 10-12 rövid feladat a szaknyelv ismeretét, a tárgyi tudást (évszámok, nevek, topográfia) ellenőrzi, általában szövegeket, képeket vagy diagramokat kell értelmezni.
A második rész nyolc esszéfeladata közül hármat kell kiválasztani és megoldani: egy témának az egyetemes történelemhez kell kapcsolódnia, kettőnek pedig a magyar történelem megadott korszakaihoz. Utóbbi két téma közül az egyikről rövidebb, a másikról pedig hosszabb fogalmazást kell írni. A középszintű vizsgán mindkét feladatrésznél lehet használni történelmi atlaszt, míg emelt szinten csak az esszékérdéseknél.
Az írásbeli feladatsort kb. 60%-ban a magyar, kb. 40%-ban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat kb. 50%-át a XIX. és a XX. század történelme adja.
A történelem emelt szintű írásbeli érettségi vizsga összesen 240 perces volt, az első rész megoldásának időtartama kötött, 90 perc volt. Ez alatt rövid (tesztjellegű) feladatokat kellett a vizsgázóknak megoldaniuk.
A feladatok között voltak a népvándorlás korára, a középkori gazdaságtörténetre, Hunyadi Mátyás korára, a XIX. századi városiasodásra, a bolsevik ideológiára, az 1930-as évek magyarországi politikájára vonatkozók, és itt is megjelentek a napjainkhoz kapcsolódó kérdések (például az európai integráció). A második rész megoldására 150 perc állt rendelkezésre. A sokféle forrás mellett a vizsgázót itt már a középiskolai történelmi atlasz is segítette a megoldásban. A tíz esszéfeladatból (például a céhes ipar, francia-Habsburg nagyhatalmi vetélkedés, ipari forradalom Németországban, Anjou-kori magyar társadalom, Ratio Educationis, a Rákosi-korszak politikai rendszere) - bizonyos választási szabályok betartásával - négy megoldása kötelező. A feladatokhoz általában írásos vagy képi forrás, térképvázlat, táblázat kapcsolódott.
A megoldás ezeknek felhasználását, az elsajátított ismeretek önálló alkalmazását, az összefüggések felismerését kívánta meg. Az esszéfeladatok értékelésében a szakmai tartalom részletesebb kifejtése mellett fontos szempont a szöveg megszerkesztettsége, koherenciája, logikája is.
Forrás: