2026. szeptember 16-án a Nadányi Zoltán Művelődési Házban megnyílt Rácz Anikó meseillusztrátor, festő „Mese-Kép-Tárlat” című kiállítása, amely az alkotó három évtizedes munkásságának egy szeletét mutatja be a Bihar Vármegye Galériában. KÉPGALÉRIA

A jubileumi alkalomból Muraközi István polgármester köszöntötte a képzőművészt, majd Bere Anna Mária grafikusművész nyitotta meg a varázslatos tárlatot, aki méltatta az alkotó pályafutásának sokrétűségét:

" Ki is Rácz Anikó?        

Amennyiben meg akarjuk fogalmazni nincs könnyű dolgunk. Sorolhatnánk… óvodapedagógus, tanító, rajztanár, népi játszóház-vezető, festő, könyvillusztrátor, Nagy Páva minősítésű mesemondó, meseíró,  a Bodorka NépmesePont egyik szakmai vezetője, s a szakmán túlmutatva, kedves ismerős, barát, feleség, anya és az egyik legszebb, ami egy nővel történhet a sok nagyszerű dolgon túl….nagymama is.

Bár ezek a kifejezések mind igazak, mégis egysíkúan mutatják be őt. Megtudjuk belőle mindazt, amit megtudhat róla bárki, ha nyitott szemmel és füllel jár a világban. Például ezt:

Rácz Anikó Berettyóújfaluban született, s jelenleg is itt él. A 3. számú Általános Iskolába, majd a Zalka Máté Óvónőképző Szakközépiskolába járt. Felsőfokú tanulmányokat Hajdúböszörményben, Szombathelyen és Nyíregyházán folytatott, ahol először óvodapedagógus, majd tanító, végül rajztanári diplomákat szerzett. Két évtizedig oktatási intézményekben dolgozott, hol óvónőként, óvodavezetőként, tanító illetve rajztanárként. Egy évig óraadó tanárként az Igazgyönygy Művészeti Iskola munkájában is részt vett.

2018-ban -mondhatjuk így, hogy - mesés fordulatot vett az életútja. Elvégezte a Hagyományok Háza néphagyományra épülő mesemondó képzését, és még abban az évben a Bodorka NépmesePont egyik szakmai vezetője lett. Egyre közelebb került a népmesék, a hagyományok, a népi kultúra világához. Úgy érezte, hogy révbe ért, mert megtalálta mindazt, amit keresett a munkája során.

 De… tudjuk - „ Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan” - ahogyan az ismert Kisherceg történetében is megfogalmazódik. Ha mélyebbre akarunk hatolni, meg kell nyitnunk a szívünket és az elménket. Látnunk kell alkotásait, megcsodálni színvilágukat, megérezni a lágy líraiságot, mely annyira sajátja, szinte védjegye munkáinak. Észre kell vennünk a pontosságot, ahogyan igyekszik egy egységes atmoszférát kialakítani műveiben, melyek sokszor játszani hívnak, majd elgondolkodtatnak vagy éppen gyönyörködtetnek minket. Szinte mindegyikben ott a bizonyosság egytől- egyig. Nem csak úgy történt valami és majd lesz valahogyan azon a papíron. Mindennek helye és oka van, hogy miért pont odakerült, miért pont azt ábrázolja.

De hogy, és mikor indult el a „művészetek utcájába”?

A rajzolás –festés már gyermekkora óta jelen volt az életében, mint kedvelt időtöltés, ám komolyabban felnőtt fejjel kezdett foglalkozni vele. Épp 30 évvel ezelőtt lépett erre az útra, melyen egykori, középiskolai rajztanára, Dombi Géza Zsigmond képzőművész indította el, aki felismerte Anikó tehetségét és bátorította őt.  

A tanácsot megfogadva, sikeres felvételi vizsga után a nyíregyházi tanárképzőben, Nagy Lajos Imre szobrászművész irányítása alatt formálódtak ismeretei. A nyári szünetekben évekig eljárt a debreceni Medgyessy Ferenc Képzőművészeti Kör nemzetközi alkotótáboraiba, a Gáborjáni Művésztelepre, illetve több alkalommal résztvevője volt a berettyóújfalui Bihari Alkotótábornak.

A művésztelepeken neves, kortárs alkotóművészektől tanulhatta a különféle festészeti és grafikai technikákat, önkifejezési lehetőségeket, ábrázolási stílusokat. Itt kell megemlíteni Lukács Gábor és Palotai Erzsébet művésztanárokat, illetve Potyók Tamás festőművészt, Tamus István és L.Ritók Nóra grafikusművészeket.

Rácz Anikó munkája során nem csak a gyermekeket tanította rajzolni, festeni, hanem felnőtteket is részesített a festészet örömeiben. Terápiás alkotókört vezetett Berettyóújfaluban, a Napsugár Pszichiátriai Betegek Napköziotthonában, valamint a Csiga-ház Szociális Szolgáltató Intézménynél. A Bodorka Népmesepontban két évig a Perspektíva Festőkört vezette, mely a mai Kárpáti Gusztáv Képzőművészeti Kör elődje volt.

1996-óta rendszeresen alkot.

Kezdetben csoportos, később önálló kiállításokon mutatta be alkotásait.

2003-ban Gáborjánban volt az első önálló tárlata, azóta több városban kapott kiállítási lehetőséget.(Berettyóújfalu, Püspökladány, Nagyrábé, Miskolc, Sárospatak, Százhalombatta, Cegléd, Földes, Debrecen, Tiszaújváros, Nagyvárad)

Eleinte - a festészet eszköztárához nyúlva - tájképeket, portrékat, csendéleteket, vadászképeket festett, realista ábrázolási módban.  Az olaj, a tus, pác, akvarell technikákat részesítette előnyben.

Később természeti ihletésű, de ugyanakkor belső indíttatású képeket festett - egyedi stílusban -, amelyben nagyobb hangsúlyt kapott a belső világ. A pompás, színes virágok, lepkék, szitakötők légies világa, a nőiességet, a fantázia szabad szárnyalását bemutató alkotásai szívet- lelket melengettek.   Képi kifejezésmódjában lendületesebb ecsetkezelés, expresszív formák és színek kaptak helyet, melyet olaj, akril és akvarell technikákkal valósított meg.

Grafikákat, meserajzokat 10 éve kezdett készíteni, s ez idő alatt öt mesekönyvet illusztrált: melyek álló formátumban, s - egy mesekönyvön belül - azonos stílusban készültek, Törekedett az aprólékos és részletgazdag kivitelezésre.  Tűfilcet és akvarellceruzát használt. Önálló tervezésű, enyhén stilizált figurákat alkotott, melyek jól illeszkedtek a mesei tartalomhoz, és ahhoz a korosztályhoz, melyhez szólnak a mesék.

Melyek ezek az alkotások?

• Bihari Csaba: Falusi mesék című könyvének illusztrálására 2015-ben kapott felkérést a szerzőtől. A mesekönyv a következő évben meg is jelent, és igen nagy sikert aratott.

A Berettyóújfalui Kulturális Bizottság „Bihar kincse” termékdíjjal jutalmazta a kiadványt.

• Bihari Csaba: Mesék Biharországból címmel újabb mesekönyv jelent meg 2018-ban. Mind két könyv a nagyváradi Europrint Könyvkiadó gondozásában jelent meg.

• Újabb felkérésnek köszönhetően 2021-ben "Anyám meséi, Guszti bácsi meséi " címmel cigány mesék gyűjteménye készült el, melyet a Berettyó Kulturális Központ adott ki, s ennek a könyvnek nem csak az illusztrátori, de a szerkesztői munkáit is Rácz Anikó végezte.

• A negyedik mesekönyv, mely szintén Rácz Anikó rajzaival díszített: a „Borsodi Madárka” címet kapta. Megjelent 2023-ban a Borsod –Abaúj- Zemplén Vármegye Önkormányzata jóvoltából, s a nevezett térség addig ki nem adott mesekincsét foglalja egy szép, nagy kötetbe.

Anikó minderről így vall:

„Az Észak-magyarországi , kiemelten a mezőkövesdi népművészeti motívumokat, illetve a mesék gyűjtésének helyeit, helyi nevezetességeit tanulmányoztam az illusztrációk elkészítése előtt.  Igyekeztem minden egyes rajzba beépíteni valamit az adott térség motívumkincséből…. A meseképeken fellelhető hímzésminták, szőttesminták,  nem eredeti formájukban lettek lerajzolva, hanem azokból ihletet merítve, egyes elemeit kiragadva, s azokat újraalkotva  váltak képelemmé , kiegészítve a mesei tartalmat a képeken. „

• Az ötödik mesekönyv a 100 éves hajdúszoboszlói gyógyvíz évfordulója alkalmából készült, Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából mely a Csodaforrás címet kapta. A 2025-ben megjelent kiadvány érdekessége, hogy Rácz Anikó nem csak illusztrátora , hanem írója is a meséknek. A könyvben a valóság és a mese sajátos találkozása követhető nyomon.

Jövőbeli terveiről így vall Anikó

„Távolabbi terveim között szerepel saját verseimnek az illusztrált kiadása, valamint egy nagyobb terjedelmű kiállítási anyag elkészítése Itt már újra a festészetre helyezném a hangsúlyt, de a „nagy visszatérés” a festővászonhoz, új témákkal és formai megoldásokkal gazdagodna. Mindehhez már csak alkotásra szánt időre van szükség, ami még kissé várat magára.

Rácz Anikó alkotásairól elmondható - legyenek azok festmények, vagy meseképek-, hogy vidámságot, melegséget és harmóniát sugároznak a szemlélő felé.  Alkotásaiban ott rejlik a természet szeretete, mint a gyermeki lélek rácsodálkozása a környező világ szépségeire.

A titok éppen ebben rejlik, immár 30 éve……s ez az Ő titka….

Mi is ez?

 Anikóban megvan a hit, az erő, a kitartás, a megújulásra való törekvés, az elfogadás, a tisztelet és alázat, a remény, az öröm, a bátorság, a merészség, de ott van mindenben az összhang, a nyugalom, a lágyság és egy végtelen harmónia.

30 év tapasztalata, öröme, próbálkozása és sikere. Ünnep van ma, az Ő ünnepe, s mi eljöttünk hozzá, hogy fejünket meghajtva lerójuk tiszteletünket, mert megpróbálta, mert kitartott és volt ereje álmodni, volt ereje megvalósítani.

Gondolataimat--------------Bárdosi Németh János soraival zárom

„Az vagy, ami a munkád,

nem több és nem kevesebb,
az eltűnő időből ez őriz meg,
emberségednek ez ad alapot,
Arcod redőibe vési föl nevedet,
amelyet te hordasz,
amely te vagy

 magad, egyedül

a munkád által …..örökké.”

Az esemény zárásaként Nagy Ábel Gergely, a József Attila Általános Iskola tanulója egy vidám népmesével szórakoztatta a közönséget.

A tárlat 2026. október 2-ig várja látogatóit!