A Debreceni Törvényszéken 2020. február 26-án tartottak sajtótájékoztatót a gyermekkel való kapcsolattartásra vonatkozó szabályok változásáról, amely március 1-jétől lesz hatályos, továbbá információkkal szolgáltak azokról a változásokról, amelyek a közigazgatási és munkaügyi perekben lesznek április 1-jétől. /fotó: health.harvard.edu/
Dr. Kahler Ilona Márta, a Debreceni Törvényszék elnöke elsőként a gyermekekkel való kapcsolattartásra vonatkozó határozatok végrehajtásról adott bővebb információt, amely március 1-jétől jelentkezik új bírósági feladatként. Ezen ügyekben a családjogban járatos, illetőleg korábban a bírósági közvetítői vizsgát tett, illetve ilyen jellegű tapasztalattal rendelkező bírák, bírósági titkárok járnak majd el. A bíróság azt fogja vizsgálni, hogy a fél a határozatban foglaltakat felróható módon megszegte-e amely egy objektivizált felelősséget is takar. A bíróság különböző jogkövetkezményeket alkalmazhat, amelyek részben a korábbi gyámhatósági eljárásban is megjelenő szankciók voltak. Egyrészt bírságolható a határozatot megszegő fél, rendőrségi közreműködést lehet kérni, illetve a szülői felügyeleti jog megváltoztatását is indítványozhatja a bíróság, valamint ha a feltételek fennállnak feljelentést tehet kiskorú veszélyeztetése miatt. Láható, hogy fajsúlyos kérdésről van szó, hisz valószínűsíthető, hogy a szülők közötti kapcsolat megromlott, a bíróságnak pedig a gyermek érdekeit kell szem előtt tartva egy megalapozott döntést kell hozni.
Dr. Csikiné dr. Mátyás Krisztina a részletszabályok kapcsán hangsúlyozta, hogy ez egy peren kívüli eljárás. Elmondta, hogy a hatáskörváltozással az ügyintézési határidők nem változnak. A kapcsolattartási szabályok megszegésétől számított 30 napon belül lehetséges az eljárást megindítani. Az eljáró bíróság vonatkozásában a kizárólagos illetékességgel járhat el a gyermek belföldi lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerinti járásbíróságok. Hangsúlyozta, hogy a hatáskörváltozásra a bíróság felkészült, az ügyintézés során a gyermekek érdekei és jogai alapvető szempontként érvényesülnek. A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti nemperes eljárásban tárgyi költségfeljegyzési jog illeti meg a feleket. Ez pontosan azt jelenti, hogy az eljárás megindításakor illetéket nem kell fizetni, az eljárás befejezésekor a bíróság dönt annak viseléséről.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy 2020. március 31. napjával a jogszabályi változás folytán a közigazgatási és munkaügyi bíróság, mint szervezet megszűnik. Megmarad a közigazgatási és a munkaügyi ítélkezés is csak más szervezeti struktúrában. A közigazgatási perekben 2020. április 1-jétől első fokon nyolc törvényszék, köztük a Debreceni Törvényszék jár el regionális illetékességgel, valamint a törvényszéken megalakul a közigazgatási kollégium. A munkaügyi tárgyalások helyszíne a törvényszék épületében lesz, a közigazgatási kollégium pedig marad a jelenlegi helyén, a Perényi utcán.
Dr. Figula Ildikó, a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elnöke a hatásköri és illetékességi változásokról tájékoztatta a jelenlévőket. Az illetékességi szabályok munkajogi kérdésekben nem változnak, ugyanaz a megye és a munkavállaló lakóhelye jelöli ki az eljáró bíróságot illetékesség szempontjából. Legfontosabb tény, hogy minden egyes megyében lesz munkajogi ítélkezés, ami törvényszéki első fokra kerül és a rendes jogorvoslat pedig az ítélőtáblára, míg a felülvizsgálati eljárásban a Kúria jár el. A közigazgatási bírósági ügyekben másodfokon fellebbezési, illetve felülvizsgálati eljárásban a Kúria jár el. A Kúria kivételes esetben első és kizárólagos fórumként is eljár, például a gyülekezési ügyekben.
A közigazgatási jogvitákban a fellebbezési fórum úgy változik április 1-jétől, hogy a rendes jogorvoslatot is a Kúria fogja elbírálni. Hangsúlyozta, hogy közigazgatási perben megvan annak a lehetősége, hogy a bíróság tárgyaláson kívül bírálja el az ügyet, ha a felek nem kérik a tárgyalás tartását, de ez ügyféli akarathoz kötött.
Elhangzott, hogy a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság országosan is kiemelten leterhelt volt a tavalyi évben is, azonban elmondható, hogy kiváló mutatókkal dolgozott és az új struktúrában az elért eredmények megtartása a fő cél. 2019. évben 1948 közigazgatási és munkaügyi per érkezett és 1933 ügyet fejezett be a Debreceni KMB. 989 ügy három hónapon belül, az összes ügynek a 88%-a pedig hat hónapon belül befejeződött. Ebből is látszik, hogy rendkívül gyorsan és hatékonyan tud úgy működni a bíróság, hogy országosan itt a legtöbb az egy bíróra eső ügyek száma. Tehát az ítélkezés időszerű, a döntések megalapozottságának a mutatója pedig önmagáért beszél.
A sajtótájékoztatón Dr. Kahler Ilona Márta a Via Video rendszer második ütemével és annak pozitív hatásaival kapcsolatban mondott el pár gondolatot.