Halmazati büntetésként 10 év börtönbüntetésre, 8 év közügyektől eltiltásra, másfél millió forint pénzmellékbüntetésre és 3,3 millió forint vagyonelkobzásra ítélte a Debreceni Törvényszék azt a bírót, aki 2009 és 2011 között elfogadva ügyvéd barátja ajánlatát, 300 – 500 ezer forintnyi juttatás fejében kedvezőbb döntéseket hozott az ügyvéd védencei számára. A törvényszék az I. r. vádlottat emellett 8 évre eltiltotta a jogi foglalkozás gyakorlásától is.
Az első fokú bíróság dr. N. Norbertet vezető beosztású, hivatalos személy által üzletszerűen, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettében találta bűnösnek, a közokirat-hamisítás vádja alól ugyanakkor felmentette.
Az ügy II.r. vádlottját bűncselekmény hiányában felmentette a bíróság a közokirat-hamisítás vádja alól. Őt csak ezzel a bűncselekménnyel vádolta meg a Szegedi Nyomozó Ügyészség.
A bíróság ezen felül elrendelte a nyomozás idején lefoglalt kétmillió forint elkobzását, illetve kötelezte az elsőrendű vádlottat 951 ezer Ft bűnügyi költség megfizetésére is.
Az ítélethirdetésen csak az I.r. vádlott vett részt, a II.r. vádlott élt távolmaradási jogával.
Bakó József tanácselnök indoklásában kifejtette: a közokirat-hamisítást taglaló vádpontokat leszámítva a bíróság elfogadta a vádirati tényállást. Eszerint dr. N. Norbert összesen 8 esetben hozott kedvezőbb ítéleteket barátja védenceivel szemben. Az ügyvéd szintén részesült sikerdíjból, a gyanúsítottak, vádlottak hozzátartozóitól kapott pénzt megfelezték. Dr. N. Norbert a Csongrád Megyei Bíróság csoportvezető bírájaként, tanácselnökeként házi őrizetre vagy lakhelyelhagyási tilalomra változtatta például másodfokon az előzetes letartóztatást; a végrehajtandó szabadságvesztést felfüggesztettre, a felfüggesztett szabadságvesztést pénzbüntetésre mérsékelte. Egy másik ügyben ítélkezési szünetben „szembeötlő sietséggel” hatályon kívül helyezett egy elsőfokú ítéletet és új eljárásra kötelezte az elsőfokú bíróságot.
Egyértelműen bebizonyosodott az is, hogy az I.r. vádlott tanácselnökként önállóan szövegezett meg határozatokat, az előadó bíróval konzultált ugyan, de a tanács harmadik bírája csak aláírásával látta el a végzéseket. Az indoklásban elhangzott: ez a magatartás a határidők betartása érdekében gyakorlat volt a Csongrád Megyei Bíróságon, ezt az ügyben meghallgatott bírósági dolgozók tanúvallomásai is megerősítették. A közokirat-hamisítás bűncselekményként így nem állta meg a helyét, a gyakorlatot követő bírák legfeljebb fegyelmi vétséget követtek el.
Bakó József bíró fontosnak tartotta az ügyvéd szerepének tisztázását, aki annak ellenére, hogy ő hajtotta fel az ügyfeleket, csak tanúként szerepelt a bírósági eljárásban. A tanácselnök kiemelte: a törvények értelmében korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki korrupciós ügyek feltárásában közreműködik. Az ügyvéd még a nyomozati szakban ennek alapján lett gyanúsítottból tanú, együttműködésére figyelemmel ugyanis megszüntették vele szemben az eljárást.
Bakó József kiemelte: az ítélet meghozatalakor figyelembe kellett venni azt is, hogy a bíróságokon nem, de más területeken elszaporodtak a korrupciós bűncselekmények.
Az ítélet nem jogerős, az ügyész az I.r. vádlott esetében súlyosítást, a II.r. esetében a bűncselekmény megállapítását kérte, az I.r. vádlott és védője felmentésért fellebbezett. A II.r. vádlott védője tudomásul vette az ítéletet.
A szabadságvesztés mértéke miatt az ügyész indítványozta a kényszerintézkedést, így a Debreceni Törvényszék az I.r. vádlottat előzetes letartóztatásba helyezte. A végzés nem jogerős, a vádlott és védője is fellebbezést jelentett be.
Az I.r. vádlottat egyébként bírói tisztségéből a szolgálati bíróság 2012 januárjában felfüggesztette.