Felmentette az emberölés vádja alól jogos védelmi helyzet miatt a Debreceni Törvényszék azt a 75 éves férfit, aki 2010 februárjában egy fanyéllel agyonverte rátámadó fiát.
Id. Sz. E. egy Hajdú-Bihar megyei kistelepülésen élt, egy házban fiával, akit alkoholista életmód, agresszivitás, kötekedő magatartás jellemzett. Napjait munka helyett italozással múlatta, ilyenkor rendszeresek voltak az összetűzések. A férfi többször idős szülei halálát kívánta, és megölésükkel fenyegetőzött, ha nem adnak neki pénzt italra. Az eset napján is több alkalommal vett a szüleitől kért pénzből egy-egy liter bort és estére igen ittas állapotba került. A vita azon pattant ki, hogy az idős édesapa kora este televíziózni szeretett volna, az azonban zavarta a fiát. Id. Sz. E. végül kikapcsolta a tv-t, fia azonban nem sokkal ezek után mégis belekötött. A sértett szembe köpte édesapját, szájba vágta és hasba rúgta. Összeverekedtek, kölcsönösen ütötték egymást, amikor a fiatalabb férfi a fürdőszobából egy fanyelű eszközzel rohant elő és azzal próbálta megütni idős apját. Az apa azonban kivédte az ütést és valahogy kicsavarta fia kezéből a fanyelet. Ütlegelni kezdte fiát és olyan indulati állapotba került, hogy ezt akkor sem hagyta abba, amikor a sértett már az ágyra esett. Amikor a bántalmazást befejezte, észrevette, hogy a fia nagyon vérzik és hörög, de csak akkor gondolt rosszra, amikor kb. fél óra múlva a sértett a földre esett és megszűnt a hörgése. Az akkor 72 éves vádlott az éjszaka közepén biciklire ült és orvosért rohant, a kiérkező ügyeletes azonban már csak a férfi halálát tudta megállapítani.
A Debreceni Törvényszék Lányi Csaba vezette büntetőtanácsa úgy ítélte meg, hogy a támadó az idős édesapa testi épségét veszélyeztette, aki hiába próbálta elhárítani fia kirohanását. Ezt a helyzetet tetézte az, amikor a sértett olyan eszközzel folytatta a bántalmazást, amely a megtámadott életét is veszélyeztette, ráadásul a sértett közben azt is kiabálta: „Te vén piszok, agyonütlek mindjárt!”. Ezek a körülmények a bíróság szerint összességében azt igazolják, hogy az idős ember alappal tarthatott a további támadástól és jogosan védekezett. Az elhárítás mértékét pedig ijedtségből és menthető felindulásból lépte túl.
Az elsőfokú felmentő ítéletet az ügyész és a vádlott is tudomásul vette, így a határozat jogerős.
A jogos védelem intézményét az új Btk. léptette életbe 2013. július 1-től. Lényege, hogy közvetlenül fenyegető támadás elhárításakor a megtámadottnak joga van védekezni, és nem büntethető az, aki ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi túl a védekezés szükséges mértékét. A megtámadott elhárító cselekményét tehát méltányosan kell megítélni, leszögezve azt, hogy a védekezés, a jogos védelem válasz a jogtalan támadásra. A jogos védelmi helyzet nem érvényes azonban akkor, ha a megtámadott szándékosan és tudatosan választ a szükségesnél súlyosabb elhárítási módot és tulajdonképpen megtorlásként alkalmazza a jogos védelmet.
Debreceni Törvényszék
