2018. június 4-én, a Járási Hivatal Fráter László termében az 1920-as trianoni békediktátum aláírásának évfordulóján nemzetünk határokon átívelő egységére Meleg Vilmos színművész és Kocsis Csaba énekmondó műsorával emlékeztünk.
Magyarország Himnuszának közös éneklése után Meleg Vilmos és Kocsis Csaba zenés műsorát tekinthették meg a megemlékezésen résztvevők, amellyel méltóképpen jeleztük, ha területileg nem is, de lélekben összetartozunk. Az ünnepi rendezvényt a Székely Himnusz után Dr. Fráter László emléktáblájának koszorúzása zárta.
Dr. Fráter László emblematikus alakja volt a csonkán maradt Bihar vármegye trianoni döntés utáni talpra állásának, valamint annak, hogy Berettyóújfalu fel tudta vállalni az átmeneti megyeszékhely szerepet, annak minden felelősségével. Így vált a néhai alispán helyben a nemzeti összetartozás és a nemzetépítés megtestesítőjévé. Ezért hajtunk fejet minden év június 4-én emléktáblája előtt az egykori megyeházán, és ezért viseli a nevét a város kiemelkedő közszolgálati munkáért járó kitüntetése.
Borongós, őszies volt az idő Budapesten 1920. június 4-én. Zúgtak a harangok, búgtak a szirénák, leállt a közlekedés – Magyarország gyászolt.
Amikor a magyar küldöttség 1920 elején megismerte a később trianoni békediktátumként elhíresült békeszerződés rendelkezéseit, a delegációt vezető gróf Apponyi Albert így fogalmazott:
„…ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene a béke elfogadása, vagy visszautasítása között, úgy tulajdonképpen arra a kérdésre adna választ: helyes-e öngyilkosnak lennie, nehogy megöljék.”
Nem volt más választás, a magyar kormány nevében Benárd Ágost és Drasche-Lázár Alfréd 1920. június 4-én, 16 óra 30 perckor aláírta a dokumentumot.
A magyar delegáció megérkezése a Trianoni béketárgyalások lezárásakor, a szerződés aláírására.
Elöl cilinderben fehér kesztyűben Benárd Ágost a küldöttség vezetője.
Fotó: National Library of France / Agence de presse Mondial Photo-Presse / Wikipedia
Nemzeti Összetartozás Napja
Magyarország gyászba borult. Az iskolákban és hivatalokban gyászszünetet rendeltek el, a zászlókat félárbocra eresztették, az élelmiszerboltokon kívül minden üzlet zárva volt. Már reggel több tízezres, gyászruhás tömeg gyűlt össze a Hősök terén, majd menet indult az Andrássy úton a Himnuszt, a Szózatot, Kossuth-nótákat énekelve, és jelszavakat skandálva: „Igazságot Magyarországnak!”
Trianon elleni tüntetés a Városháza előtt Szegeden
Fotó: Fődi Gábor / Fortepan
Nehéz Trianonról újat mondani. Mértékadó történészek ma már egyetértenek abban, hogy a területi veszteségek indokolatlanul túlzóak voltak, a végeredmény pedig nem szolgálta a pillanatnyi nagyhatalmi érdek diktálta stratégiai célt. Feladatuk az Osztrák-Magyar Monarchia felbontásával keletkezett hatalmi űr betöltése lett volna, a nyugati nagyhatalmak elképzelése szerint egy töltött fegyver Németország hátában, és pajzs Oroszország felé. Nyilván nem tudjuk mi lett volna ha, de e próbálkozás totális kudarccal végződött.
Forrás: 24.hu
