Bíró Gyuláné Jutka azon munkatársak közé tartozott, akit több évtizednyi munka kötött a Berettyóújfalui József Attila Általános Iskolához, az itt tanuló gyerekekhez, munkatársakhoz. Gyerekek generációi, az iskolavezetés és a munkatársak több nemzedéke élvezhette a mindig magas szintű szakmai munkáját, hivatásszeretetét, emberségét, kitartását, hűségét. Hűségét a hivatáshoz, a tanítványokhoz, a kollégákhoz, az intézményhez és Berettyóújfalu városához.
Munkabírása, munkavállalása nem ismert határokat. A kötelező feladatokon túl az iskolai tankönyvellátást is magára vállalta. Szabadidejét sem kímélve egyaránt végezte a tehetséggondozás felemelő munkáját és a felzárkóztatás embert próbáló, gyötrelmes, de gyönyörű feladatait. Ezen tevékenységének gyümölcsét számtalan – a gyerekeknek, az intézménynek, a szülőknek és a munkatársaknak is büszkeségére szolgáló versenyeredmény, és jobb sorsra esélyt kapott, örökre hálás - tanítványa és szülei tisztelete jelez.
A munkatársak, az iskola vezetése, a gyerekek, a szülők tudták, hogy Bíróné „Jutka nénire” mindig számíthatnak. Ennek elismerése és eredményeként Berettyóújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testületének bizalmából részt vett az önkormányzat szakmai bizottságának munkájában is, idejéből erre is futotta.
A tantestületben a közösség egyik motorja volt. Életkedvéből, energiájából mindig tudtak meríteni a kollegák is. A közösségi programok során a jelenléte mindig derűt, jókedvű emlékeket eredményezett a közösség számára. Megértő munkatárs, barátnő volt, aki az együttérző meghallgatáson túl megszívlelendő jó tanáccsal is szolgált a hozzá fordulók irányába. Mindig nyitott, befogadó ember volt a környezete felé. Szívében, lelkében tanítványnak, kollegának, szülőnek, vezetőnek, egyszóval mindenkinek jutott hely.
Kiváló pedagógiai érzéke mindig irányt mutatott számára, hogy mikor legyen szigorú tanító nénije, édesanyja helyett édesanyja, nagymamája helyett nagymamája fegyelmezésre vagy gyámolításra szoruló kis tanítványainak. A hivatásszeretete, fáradhatatlan munkabírása nem valaminek a hiányából fakadt, hanem elkötelezettségéből.
Bíróné Jutka magánélete példaértékű volt, családjában ugyanazt a szerepet töltötte be, mint munkájában. Példás feleség, anya és nagymama volt. Mindig az vezérelte, hogy adhat többet, jobbat szeretteinek, hogy magát nem kímélve, hogyan tegye jobbá, könnyebbé családtagjainak életét.
Életének legnehezebb végső küzdelmében is a mentsvár a család mellett a hivatás volt, a gyerekek, a munkatársi közösség. Utolsó erejével is végezte munkáját, méltó módon egész életéhez, és példaértékűen mindnyájunk számára. Élete a munka és a szeretet volt, mely sajnos mára „elmúlt, mint számtalan szebbnél szebb pillanat, emlékét szívek őrzik, nem szavak”.
Nyugodjon békében!
a Berettyóújfalui József Attila Általános Iskola dolgozói