artand001bakonszeg001darvas001komadi001korosszegapati001magyarhomorog001mezosas001nagykereki001szentpeterszeg001tepe001ujiraz001vancsod001

2024. március 28. csütörtök

Katalin Motel és Étterem

Berettyóújfalu, Király-Hágó u. 22.

06 (54) 401-537

06 (20) 421-9411

"A" menü:

Májgombócleves

Csáki tarja párolt rizzsel

"B" menü:

Húsleves csigatésztával

Rántott szelet vegyes körettel

"C" menü:

Rakott káposzta

Heti desszert (800 Ft):

Somlói galuska

HETI MENÜ ÉS ÉTLAP

A vashiány olyan állapot, melyet sokszor nem veszünk komolyan, pedig akár súlyos szövődményekkel is járhat. Mennyi vasra van szükségünk? Hogyan vihetjük be a megfelelő vasmennyiséget? Milyen tüneteket okozhat a vashiány és milyen betegségeket idézhet elő? Az Intima.hu legújabb tájékoztató oldalán többek között erről is olvashatunk.

Miért fontos a vas a szervezetnek?

A vas a szervezetünk működéséhez elengedhetetlenül szükséges, ún. esszenciális elem, melyet szervezetünk csak minimális mennyiségben képes előállítani.

A vas a vörösvértestben található fehérje, a hemoglobin alkotórésze. A hemoglobin szállítja az oxigént a tüdőből a szövetekbe, szervekbe. A vas része egy másik oxigént szállító fehérjének, a mioglobinnak is, amely az izomzat és kötőszövet egészséges működéséhez szükséges. A vas tehát központi szerepet tölt be több élettani folyamatban, az oxigén szállításán és raktározásán kívül szükséges a testi növekedéshez, az idegrendszer fejlődéséhez, a sejtek növekedéséhez és osztódásához, enzimek megfelelő működéséhez és hormonok szintéziséhez.

Miért alakul ki vashiány?

Vashiány alapvetően akkor alakulhat ki, ha nem pótoljuk megfelelően a napi vasszükségletet. Ez több okból is megtörténhet:

  • Kevés a vasbevitel a táplálékkal: Vega- és vegetáriánus diéta, fogyókúra, vagy elégtelen táplálkozás, étkezési zavarok, vagy betegségekhez társuló anorexia.
  • Fokozott a szervezet vasvesztése: Bármilyen eredetű vérzéskor (például aranyér betegség, gyakori orrvérzés, gyomor-bélrendszeri vérzések), művesekezelés esetén, véradás után, műtétek vagy szülés kapcsán, erős vagy elhúzódó menstruációs vérzés miatt.
  • Megnő a szervezet vasigénye: Erőteljes növekedéssel jellemzett életszakaszokban, különösen gyermek- és serdülőkorban, a terhesség és szoptatás ideje alatt, vagy intenzív, tartós sportoláskor.
  • A bevitt vas nem szívódik fel megfelelően: Felszívódási zavarokban, például cöliákiában, azaz gluténérzékenységben, vagy krónikus gyulladásos betegségekben, onkológiai betegségekben, különböző fertőzéses megbetegedések során, bizonyos étel- és italösszetevők, vagy gyógyszerek hatására. Ezekben az esetekben hiába viszünk be megfelelő mennyiségben vasat, az nem tud a bélrendszerből felszívódni.

Kiket veszélyeztet a vashiány?

A vashiány előbb felsorolt okait megismerve könnyen kikövetkeztethető, hogy kiknél és milyen esetekben számolhatunk a vasszint csökkenése miatt kialakuló vashiánnyal.

  • Nők: a vashiány leginkább a nőkre jellemző. Összességében elmondható, hogy a vashiányos vérszegénységben szenvedők túlnyomó többsége, 75–80 százaléka nő. A nőknek ugyanis több vasra van szükségük, ami részint a nők kisebb testméretével, részint pedig lényegesen kisebb kapacitású vasraktáraival magyarázható.
  • A menstruációs vasvesztés miatt - 1 ml vérrel 0,5 g vasat veszítünk - a termékeny nők szervezetének vasszükséglete magasabb.. A menopauzában viszont ez a különbség eltűnik a két nem között, hiszen a már nem menstruáló nők raktárvas szintje magasabb lesz.
  • Terhesség és szoptatás alatt: terhességben megnövekszik, a korábbihoz képest több mint másfélszeresére nő a kismama vasszükséglete, hiszen a magzat az anyai szervezetből kapja a fejlődéséhez szükséges vasat. Ezt a megnövekedett vasmennyiséget viszont természetes úton, a táplálékkal nem lehet bevinni a szervezetbe, ezért a vas pótlása ilyenkor mindenképpen szükséges. A vas pótlása nemcsak az anyai szervezet, hanem a magzat fejlődése szempontjából is létfontosságú. A vashiány károsan hat a magzati idegrendszer fejlődésére, de koraszüléssel is járhat, és az alacsony születési súllyal is összefüggésben állhat. Terhesség alatt gyorsan vashiányos vérszegénység alakulhat ki, ami megnöveli a műtéti, szülési szövődmények kockázatát is. Érdemes már a családalapítás tervezésénél feltölteni a vasraktárakat, és a szoptatás alatt is folytatni a vaspótlást a szülési vérveszteség és az anyatejes táplálás miatt továbbra is fennálló többlet vasszükséglet kompenzálására.
  • Gyermekek: a vas csecsemő- és kisgyermekkorban az idegek megfelelő fejlődéséhez kell, hiányában, kisgyermekkorban beilleszkedési, tanulási és érzelmi zavarok alakulhatnak ki, a későbbiekben pedig írás és számolási problémák jelentkezhetnek
  • Életmódunk szintén befolyásolhatja szervezetünk vaskészletét:
    • A vegánok és vegetáriánusok nehezebben hasznosuló vasat tudnak bevinni a szervezetükbe.
    • Egyoldalú táplálkozás is okozhat vashiányt.
    • Elhízott, túlsúlyos embereknél is jellemző.
    • Az intenzíven sportolók is több vasat igényelnek.
    • Bizonyos betegségekben, anyagcsere- és felszívódási-zavarokban, fizikai-kémiai ártalmak, fertőzések vagy egyes gyógyszerek hatására kevésbé tud hasznosulni a vas.

A teljes tájékoztató a vashiány fokozatairól, tüneteiről és kezeléséről itt olvasható! >>

Forrás: Intima.hu

You have no rights to post comments