Az athéni demokráciával, a középkori építészettel és Mátyás uralkodásával kapcsolatos feladatot is kaptak a diákok a középszintű történelemérettségi első, rövid feladatokból álló részében. Az egyik feladat teljes egészében a jelenlegi Alaptörvényről szól. A hűbériségről, a dualizmus kori iparról, a szovjet ideológiáról és a török terjeszkedésről is kaptak esszéfeladatot a diákok a középszintű történelemérettségi második részében.
Ezeken kívül előkerül a II. világháború, a Horthy-korszak és a Kádár-korszak is. A modern történelmi feladatok témái között szerepel Németország újraegyesülése és a mai magyar politikai intézményrendszer is - a középszinten érettségizőknek az Alaptörvény részleteit kell forrásként használniuk.
A középszintű történelemérettségin a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk: bár az írásbeli két nagy részből áll, a vizsgázók a 180 percet tetszésük szerint oszthatják meg az egyes feladatok között.
Az írásbeli első részében egyszerű, rövid választ igénylő feladatok vannak – mindegyik valamilyen forrás, például szöveg, kép, diagram feldolgozását, értelmezését várja a diákoktól. Összesen tizenkét ilyen feladatot kapnak, egy-egy feladat több részből is állhat.
Az írásbeli második részében esszéfeladatokat kapnak a vizsgázók, mindegyiknél fel kell dolgozniuk valamilyen forrást - például szöveget, képet, adatot vagy térképet - is.
A feladatsor kétféle kifejtendő feladatot tartalmaz: egy rövidet, amelyet körülbelül 100-130 szóban, vagyis 12-16 sorban kell megoldani, valamint hosszút, amelynél 210-260 szavas, vagyis körülbelül 26-32 soros esszét várnak a vizsgázóktól.
„A feladatsor két rövid, egyetemes történelemre vonatkozó feladatot (amelyek közül az egyik az 1849 előtti, a másik az 1849 utáni korszakokkal kapcsolatos) és két hosszú, magyar történelemre vonatkozó feladatot (amelyek közül az egyik az 1849 előtti, a másik az 1849 utáni korszakokkal kapcsolatos) tartalmaz. A vizsgázónak a négy feladatból kettőt kell választania: egyet az egyetemes történelemre vonatkozó két feladat közül; egyet a magyar történelemre vonatkozó két feladat közül” – olvasható az Oktatási Hivatal tájékoztatójában.
Fontos szabály azonban, hogy ha a vizsgázó a rövid esszét az 1849 előtt korszakból származó témáról írja, a hosszú esszék közül csak azt választhatja, amely az 1849 utáni korszakra vonatkozik – és fordítva.