artand001bakonszeg001darvas001komadi001korosszegapati001magyarhomorog001mezosas001nagykereki001szentpeterszeg001tepe001ujiraz001vancsod001

2021. október 16. szombat

Katalin Motel és Étterem

Berettyóújfalu, Király-Hágó u. 22.

06 (54) 401-537

06 (20) 421-9411

INGYENES házhozszállítás!

HETI MENÜ ÉS ÉTLAP


piri2
Bessenyei ltp. üzletsor
06 (30) 874-9786

06 (30) 596-1883

INGYENES házhozszállítás!

"A" menü:

Zöldségleves

Csirkerizottó

Heti "B" menü:

Paradicsomleves

Sertéspörkölt tésztával

HETI MENÜ

„Költő az legyen, mi népe”- 200 éve született Arany János címmel tematikus programsorozatra sikeresen pályázott a Sinka István Városi Könyvtár a Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalom Kollégiumánál. E programsorozat keretében február 17-én a BSZC Arany János Gimnáziumában Bihary Gábor, a DE. Irodalomtudományi Intézetének PhD hallgatója tartott rendhagyó irodalomórát a végzős diákoknak.

A téma az Arany-emlékév apropóján Arany János Honnan és hová, valamint Petőfi Sándor Világosságot c. versének összehasonlító elemzése volt, melyet a szép számmal összegyűlt hallgatóság érdeklődéssel fogadott.

A két igen nehéz, filozófikus, örök emberi és végső sorskérdéseket feszegető vers módszertani bemutató elemzése közelítette hallgatóságát a kreatív elemzés elsajátításához, bevéséséhez is. A magyar nyelv és irodalom középszintű érettségi vizsga szövegértés segédlete is utal a feladat fontosságára.

Az értelmezési szempontokat: a cím jelentését, a beszédhelyzetet, egyén és közösség viszonyát, az időszemléletet vette górcső alá az elemző. A Világosságot vers címében a fény konkrét és elvont jelentését emelte ki. Az ellentét és párhuzam, a természeti és az emberi is megnyilvánul a műben: „Sötét a bánya, de égnek benne mécsek. Sötét az éj, de égnek benne csillagok. Sötét az ember kebele, S nincs benne mécs, nincs benne csillag, Csak egy kis hamvadó sugár sincs.” A beszédhelyzet: a „nyomoru ész” megszólítása mint önmegszólítás, a transzcendenshez való viszony, a lehatárolt ember- és világkép, a földi lét. Egyén és közösség szintjén individuális és közösségi létezés, mert a közösségért való cselekvés újra és újra megerősítéseket kíván. Végül az időszemléletről értekezett Gábor, összehasonlította a lineáris, keresztény és a ciklikus, antik szemléletet. Az előbbi a teremtéstől az Apokalipszisig tart, melyben az egyén és az emberiség útja hasonló. Az események egymásra épülnek, és a tetteknek következménye van. Az antik időszemlélet pedig a természet mintájára ciklikus. Az egyén tetteinek nincs történelemformáló ereje. Az örök körforgás és a forgandó szerencse irányít. Tehát itt még nincs teleológiai tételezés, kultúrtörténeti szemlélet.

Horváth Lajos