A bolsevik ideológiáról és a két világháború közötti szovjet-orosz történelemről, a Rákosi- és a Horthy-korszakról, a magyarországi romákról, a reformációról és a zsidó vallásról is kaptak kérdéseket a diákok a középszintű történelemérettségi első, rövid feladatokból álló részében. Az athéni demokráciáról, a Kádár-korszakról, az Árpád-kori magyar történelemről és a második ipari forradalomról is kaptak esszéfeladatot a diákok a középszintű töriérettségi második részében.
A középszintű történelemérettségin a diákoknak egy feladatsort kell megoldaniuk 180 perc alatt, de az írásbeli két jól elkülöníthető részből áll. A feladatsor elején egyszerű, rövid választ igénylő kérdéseket találnak a vizsgázók – mindegyiknél valamilyen forrást, például szöveget, képet, diagramot kell feldolgozni, értelmezni. A második részben két esszét kell megírniuk a középszinten érettségizőknek.
Történelemből konkrét előírások szabályozzák, hogy milyen témák fordulhatnak elő: 60 százalékban mindenképpen magyar témaköröket kell elővenniük a feladatsorok összeállítóinak, 40 százalékban érinthetik az egyetemes történelmet a feladatok. Egy másik előírás is van: a feladatok fele 1848 előtti, a másik fele 1848 utáni történelmet kér számon.
Az athéni demokráciáról, a Kádár-korszakról, az Árpád-kori magyar történelemről és a második ipari forradalomról is kaptak esszéfeladatot a diákok a középszintű töriérettségi második részében.
Az írásbeli második részében esszéfeladatokat kapnak a vizsgázók, mindegyiknél fel kell dolgozniuk valamilyen forrást, például szöveget, képet, adatot vagy térképet.
A feladatsor kétféle kifejtendő feladatot tartalmaz: egy rövidet, amelyet körülbelül 100-130 szóban, vagyis 12-16 sorban kell megoldani, valamint hosszút, amelynél 210-260 szavas, vagyis körülbelül 26-32 soros esszét várnak a vizsgázóktól.
A feladatsor két rövid, egyetemes történelemre vonatkozó feladatot (amelyek közül az egyik az 1849 előtti, a másik az 1849 utáni korszakokkal kapcsolatos) és két hosszú, magyar történelemre vonatkozó feladatot (amelyek közül az egyik az 1849 előtti, a másik az 1849 utáni korszakokkal kapcsolatos) tartalmaz.
Nagyon fontos, hogy hiába kapnak a vizsgázók összesen négy esszékérdést, ezek közül kell kettőt választani: egyet az egyetemes történelemre vonatkozó két feladat közül, egyet pedig a magyar történelemre vonatkozó két feladat közül. Nem mindegy azonban, milyen esszépárosítást választanak. Ha a választott rövid esszé az egyik 1849 előtti korszakra vonatkozik, akkor a hosszú esszének az 1849 utáni korszakról kell szólnia (és fordítva).