artand001bakonszeg001darvas001komadi001korosszegapati001magyarhomorog001mezosas001nagykereki001szentpeterszeg001tepe001ujiraz001vancsod001

2024. április 16. kedd

Katalin Motel és Étterem

Berettyóújfalu, Király-Hágó u. 22.

06 (54) 401-537

06 (20) 421-9411

"A" menü:

Sárgaborsóleves pirított hagymával

Mediterrán csirkemell párolt rizzsel, wok zöldséggel

"B" menü:

Húsleves csigatésztával

Rántott szelet vegyes körettel

Heti desszert (800 Ft):

Vaníliás fahéjas almás palacsinta

HETI MENÜ ÉS ÉTLAP

A magyar kultúra napja alkalmából gálaműsoron vehettünk részt 2024. január 20-án a Nadányi Zoltán Művelődési Házban, ahol ünnepi beszédet mondott Szabó Ödön Bihar megyei parlamenti képviselő, Demian Zsolt, testvérvárosunk, Margitta alpolgármestere és Muraközi István, Berettyóújfalu város polgármestere. Az ünnepi köszöntők után került átadásra az Erdélyi Gábor díj, majd az 50 éves Bihar Néptáncegyüttest köszöntöttük a helyi néptánccsoportok közreműködésével. Vendégünk volt a Főnix Néptáncegyüttes, a talpalávalót a Flaska Banda húzta. KÉPGALÉRIA

Demian Zsolt ünnepi beszédében elmondta, magyar kultúra minden olyan kultúra, amely valamilyen módon a magyar néphez köthető. Ilyen például a játék, amely kapcsolódhat a természethez és az életmódhoz. A kisgyermekek hagyományos magyar játékszerei elsősorban az őshonos növényekből készültek. A felnőttek között a legnépszerűbbek a kártyajátékok voltak. A magyar kultúra gyökereit a népművészetre vezethetjük vissza, legősibbek a népzene, népmese, néptánc és népköltészeti emlékeink. Alpolgármester úr felelevenítette továbbá kulturális örökségeink gazdag tárházát híres költőink, íróink alkotásain keresztül, és azok hatását az elkövetkező generációkra. Az orvostudomány, matematika és más területek magyar úttörő egyéniségeire is emlékezett, mely örökségeink az egész világra hatással vannak, ezt ünnepeljük a magyar kultúra napján.

magyar kultura napja galaest14 1600 1000 100 wm right bottom 100 berettyohirlogowhitepngmagyar kultura napja galaest15 1600 1000 100 wm right bottom 100 berettyohirlogowhitepng

Szabó Ödön köszöntőjében Reményik Sándor: Mindennapi kenyér című költeményéből idézett:

„Amit én álmodom:
Nem fenyűzés, nem fűszer, csemege,
Amit én álmodom:
Egy nép szájában betevő falat.
Kenyér vagyok, mindennapi kenyér,
Lelki kenyér az éhező szíveknek,
Asztaláldás mindenki asztalán.

Kenyér vagyok, mindennapi kenyér,
Nem cifraság a szűrön,
Nem sujtás a magyarkán,
Nem hívságos ünnepi lobogó
Kenyér vagyok, mindennapi kenyér,
Nem pompázom, de szükséges vagyok.”

magyar kultura napja galaest20 1600 1000 100 wm right bottom 100 berettyohirlogowhitepngmagyar kultura napja galaest21 1600 1000 100 wm right bottom 100 berettyohirlogowhitepng

Ami összeköt bennünket, az a mindennapi kenyér a közös kultúránk. A történelmi Bihar vármegyéről, a partiumról elmondható, hogy talán egy térség sem olyan gazdag kulturális nagyságokban, mint ez a tájegység. Kazinczy, Kölcsey, Arany, Ady… hogy csak pár nagy nevet említsünk. Erdélyi magyarként is ezt a kultúrát éltetjük – emelte ki képviselő úr.

magyar kultura napja galaest27 1600 1000 100 wm right bottom 100 berettyohirlogowhitepngmagyar kultura napja galaest23 1600 1000 100 wm right bottom 100 berettyohirlogowhitepng

Muraközi István örömét fejezte ki, hogy évtizedes hagyományként, négy település összefogásával valósulhat meg minden év elején a magyar kultúra napja tiszteletére szervezett rendezvénysorozat, ahol a szervezők és a kultúra aktív résztvevői közösen mutathatják meg értékeinket. A kultúra a lexikonok leírása szerint: az ember története során valamennyi anyagi és szellemi tevékenységének az összessége. A magyar kultúra napján a Himnusz születését ünnepeljük, hisz mindannyiunk legfontosabb költeménye, magyarságunk megőrzésének az alapja. Kultúránkat folyamatosan ápolni kell, így emlékezünk a múltjára, éljük a jelenét és megalapozzuk, hogy hosszú, szép jövője lehessen. Az 50 éves Bihar Néptáncegyüttes példája is jól mutatja ezt az utat – hangsúlyozta a polgármester.


Az Erdélyi Gábor-díjat Muraközi István polgármester és Bónácz János alpolgármester adta át.

A Berettyóújfalu város kitüntetésről szóló önkormányzati rendelet értelmében a magyar kultúra napja alkalmából háromévente egy személy, vagy közösség számára - a beérkezett javaslatok alapján - a képviselő testület odaítéli az Erdélyi Gábor díjat. A kitüntetés többek között annak a személynek adományozható, aki tevékenységével a város kulturális életét gazdagította, vagy a közművelődés területén szolgálta, szolgálja az itt élőket.

Berettyóújfalu Város Önkormányzata a 2023. évi 263. számú határozata alapján, 2024-ben Kolozsvári István részére Erdélyi Gábor-díj kitüntetést adományoz.

Kolozsvári István 1981-ben született Berettyóújfaluban. Gyermekéveit Komádiban töltötte, ott járt általános iskolába, és a későbbi szakmai tevékenységét is meghatározó helytörténeti szakkörbe. A berettyóújfalui Arany János Gimnáziumban érettségizett, középiskolás évei alatt pedig állandó résztvevője volt a Bihari Honismereti Táboroknak, eleinte táborozóként, majd a táborok egyik szervezőjeként. Ezt követően került a Debreceni Egyetemre, ahol 2005-ben etnográfus-muzeológus oklevelet szerzett. Egyetemi évei alatt és után részt vett többek között Pocsaj és Bojt tájházainak, valamint Komádi helytörténeti gyűjteményének létrehozásában.

Első munkahelye Hajdúnánás önkormányzata volt, ahol közművelődési munkatárs, majd az akkor formálódó helytörténeti gyűjtemény vezetője volt. 2007-től 16 éven át állt – különböző munkakörökben – Berettyóújfalu Város Önkormányzatának alkalmazásában. 2018-ig a polgármesteri hivatal kulturális menedzsereként közművelődési és közgyűjteményi, intézményfelügyeleti, művészeti, civil támogatási, testvérvárosi és pályázati ügyek tartoztak a munkakörébe. Foglalkozott a város épített és szellemi kulturális örökségével, művészeti csoportjaival, közös programokat valósított meg a kulturális és az oktatási intézményekkel, a helyi egyházi közösségekkel. Többek között olyan rendezvények szervezése és koordinálása volt a feladata, mint a nemzeti ünnepekhez, a város napjához, vagy éppen a magyar kultúra napjához kapcsolódó programok – beleértve a helyi kitüntetések átadását is. A legemlékezetesebb feladatai közé tartozott a herpályi csonkatorony 2010-es állagmegóvó pályázata, a Makk Kálmán Mozi és a zsinagóga felújításában, illetve a Bodorka Népmesepont létrehozásában való közreműködés. Rövid ideig a Berettyó Kulturális Központ egyik igazgatóhelyettese, majd 2022. év végéig a Polgármesteri Kabinet munkatársa volt.

magyar kultura napja galaest31 1600 1000 100 wm right bottom 100 berettyohirlogowhitepngmagyar kultura napja galaest32 1600 1000 100 wm right bottom 100 berettyohirlogowhitepng

Folyamatosan írt a Bihari Hírlapba tudósításokat, ismeretterjesztő és közéleti írásokat. Néhány hónapig a főszerkesztői feladatokat is ellátta. Emellett eredeti szakmájától sem távolodott el: néprajzi, helytörténti, művészeti kiállítások, szakmai programok szervezője, tanulmányok szerzője, kötetek és kiadványok társszerzője és szerkesztője. Közéleti és szakmai publikációinak száma meghaladja a 110-et. Komoly kapcsolatokat alakított ki az országhatárokon túl, elsősorban Biharban és Nagyváradon működő szakmai szervezetekkel. Hat éve pedig egyik szervezője és vezetője a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága és a Partiumi Keresztény Egyetem által életre hívott, Berettyóújfaluban évente megrendezésre kerülő Partiumi Szabadegyetemeknek.

Munkája mellett több civil és szakmai szervezetben is tevékenykedik. 2006 és 2021 között a Bihari Múzeum Baráti Körének elnöke, 2017-től 2023-ig a Berettyószentmártoni Református Egyházközség presbitere volt. 2018-ban lett a Bihari Népművészeti Egyesület elnöke, majd a következő évben megválasztották a Népművészeti Egyesületek Szövetsége alelnökének, 2022-ben pedig az országos szervezet elnökének. Tagja a Hajdú-Bihar Vármegyei Értéktár Bizottságnak, a Kulturális és Innovációs Minisztérium Népművészet Ifjú Mestere díjbizottságának, a Nemzeti Kulturális Alap Népművészet Kollégiumának, valamint a Magyar Néprajzi Társaság Tájkutató-díj Alapítványa kuratóriumának. Szakmai és közösségi tevékenysége elismeréseként 2022-ben Magyar Bronz Érdemkereszt állami kitüntetést, valami Komádi Város Önkormányzatától Barsi Dénes-díjat vehetett át. Bár 2023 áprilisa óta a Magyar Művészeti Akadémia debreceni regionális titkáraként dolgozik, személyes és szakmai kapcsolatai és civil tevékenysége révén továbbra is több szállal kötődik Berettyóújfalu és Bihar kulturális életéhez.


A magyar kultúra ünnepének berettyóújfalui gálaestje az 50 éves Bihar Néptáncegyüttest köszöntő jubileumi műsorral folytatódott, a történetüket megalakulásuktól napjainkig Lisztes Éva, a Nadányi Zoltán Művelődési Ház igazgatója mutatta be:

- „Addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és magyarul táncolunk.” Kallós Zoltán Kossuth- és Magyar Örökség-díjas néprajzkutatónk gondolatát idézem, mert ez a gondolat itt Berettyóújfaluban jó talajra talált, hiszen a néptánc mozgalom 50 éve, 1973-ban indult útjára nálunk.

1973. Gondolják végig, hogy kivel mi történt abban az évben? Én akkor voltam 1. osztályos abban az iskolában, ahol Bak Istvánné Ildi néni megalakította a Bihar gyermek néptánc együttest. Lehet, hogy még akkor ő sem gondolta, hogy 50 év múlva, 2024-ben több mint kétszáz gyermek és felnőtt fog táncolni Berettyóújfaluban tíz néptánccsoportban.

Somogyi leánytánc

Harasztosi Judit, Bánszki Emese, Dremák Márta, Farkas Piroska, Méhes Éva, Tóth Rozi, Karácson Tünde, Gál Mariann, Rocska Edit, Gál Renáta, Papp Tünde és Fónyad Ildikó

 

1973-ban tizenhárom 5. osztályos leány volt az alapító. Hangozzon el most a nevük:

Balázs Anna, Papp Ildikó, Pásztor Ildikó, Gyöngyösi Edit, Dremák Erzsébet, Erni Márta, Takó Erzsébet, Diószegi Ildikó, Nagy Andrea, Mikó Magdolna, Harasztosi Erzsébet, Popovics Etelka és Fábián Sára.  Többen itt vannak most is közülük, megérdemelnek egy nagy tapsot…

A néptánccsoport az akkori 3. számú általános iskolában működött. Heti két próbájuk volt, a zenei kíséretet Sándor Zeréndné Marika néni biztosította. A csoport létszáma évről-évre nőtt, alsóbb évfolyamos lányok és fiúk is csatlakoztak. Az utánpótlás mindig az alsós gyerekek közül került ki, így biztosítva a folyamatos munkát. Rendszeresen jártak megyei bemutatókra és rendszeresen arany oklevelet kapott mind a két csoport. Az alapító csoport eljutott Kiskőrösre az országos úttörő fesztiválra is, és onnantól kezdve minden évben meghívást kaptak Csillebércre a néptánc táborba. A 15 év alatt több mint 450 táncos gyerek nyaralt és dolgozott Csillebércen valamint Zánkán.

 magyar kultura napja galaest54 1600 1000 100 wm right bottom 100 berettyohirlogowhitepng

A néptánccsoport 1989-ben jutott el először külföldre, Németországba az EUROTREFF fesztiválra, majd utána Jugoszlávia, Erdély, Csehszlovákia, Svédország és Törökország következett az évek során.

Rendszeresen arany minősítést szereztek a minősítő versenyeken és ennek köszönhetően négyszer kaptak meghívást az Erkel Színházba a Néptáncantológiára. Ezen a rendezvényen, 1999-ben a csoport vezetője, Ildi néni a gyermek Népművészeti Egyesület Örökség díját kapta meg.

A csoport életében nagy jelentőséggel bírt, hogy 2007-ben a Nagyváradi Állami Filharmónia Nagyvárad Táncegyüttesével közös mese-táncjátékot vittek színpadra Eltáncolt cipők címmel, amelyet a határ túloldalán, a Partiumban négy településen, itthon pedig öt településen mutattak be nagy sikerrel. A Nagyváraddal közösen szervezett magyar kultúra napja második évében, 2002-ben a nagyváradi Szigligeti Színházban vastapssal ünnepelte a közönség a néptáncegyüttes fergeteges bemutatkozását.

magyar kultura napja galaest52 1600 1000 100 wm right bottom 100 berettyohirlogowhitepng

Igaz, hogy Ildi néni közben nyugdíjba vonult, de a néptáncoktatást nem hagyta abba, szakmai tanácsot nyújtott a lányának, Bak Juditnak, aki időközben átvette a csoportok művészeti vezetését. A Széchenyi Tagiskolában 2009-ig működött a tánccsoport és az onnan kinövő ifjúsági korosztályú gyerekekből alakult a Bajnóca táncegyüttes Turzó Renáta vezetésével. Az iskolában töretlenül tovább folytatódott a néptánc oktatása a művészeti iskola keretei között.

„Kötelességünk ezeket a hagyományokat ápolni és továbbadni a következő nemzedéknek. Ettől vagyunk magyarok. Tulajdonképpen ez a kultúra tartott meg minket 1000 éven át Európában.” – mondta Kallós Zoltán és ezt mi Berettyóújfaluban is így gondoljuk és eképp cselekszünk.

A gálaműsoron a helyi néptánccsoportok színes műsora szórakoztatta a közönséget, melyet a Főnix Néptáncegyüttes Oskó Endréné: Pusztafalusi leánytánc koreográfiája koronázott meg.

magyar kultura napja galaest40 1600 1000 100 wm right bottom 100 berettyohirlogowhitepngmagyar kultura napja galaest42 1600 1000 100 wm right bottom 100 berettyohirlogowhitepng

You have no rights to post comments