Amennyiben az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX.6.) BM rendelet szerint, a menekülési útvonal legkisebb mértékére kiürítés-számítással meghatározott érték az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) által előírt 1,1 m-nél kisebb, úgy a menekülési útvonal minimális szélessége az OTÉK szerinti 1,1 m. Ebben az esetben a menekülési útvonal szélessége a tűzvédelmi hatóság engedélyével lecsökkenthető a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség méretéig.

A hatóság nem engedélyezi a menekülési útvonal leszűkítését, éghető anyag tárolását, éghető burkolat elhelyezését, ha:

1. Nem tartható a kiürítéshez szükséges átbocsátó képesség;

2. Az elhelyezett tárgy tárolásra szolgál (pl. szekrény);

3. Az elhelyezett, tárolt anyag, tárgy tűz keletkezését idézheti elő (pl. működtetett hűtőszekrény)

4. Az elhelyezett, tárolt anyag, tárgy nehezíti a tűzvédelmi berendezések, kezelőszerkezetek, közműelzáró szerelvények észlelését, megközelítését, használatát, működését;

5. Az elhelyezett, tárolt anyag, tárgy, burkolat nagymértékben hozzájárul a tűz, illetve füst terjedéséhez, a füstfejlődéshez, a szomszédos önálló rendeltetési egységekre való átterjedéshez;

6. Az elhelyezett, tárolt anyag, tárgy esetleges eldőlése, elmozdulása akadályozná a kiürítést, a tűzoltói beavatkozást.

 

A közlekedőn, lépcsőházban éghető anyag akkor tárolható, éghető burkolat akkor helyezhető el, ha azt az I. fokú tűzvédelmi hatóság engedélyezte. Engedély nélkül elhelyezhető a lakásbejárat, önálló rendeltetési egység bejárata előtti lábtörlő; a menekülési útvonalon lévő virágtartó, ha annak alsó része a padló síkjától minimum 1,95 m magasságban van; a menekülési útvonalon kívüli növény.

 

A közlekedők azon területein, ahol menekülés nem történik (pl. zsákfolyosó végfala és a legközelebbi lakásbejárat közötti terület) növény, babakocsi, kerekesszék, kerékpár, roller, illetve ezekhez hasonló egyéb tárgy a tűzvédelmi hatóság engedélye nélkül elhelyezhető, ha nem nehezíti a tűzvédelmi berendezések, kezelőszerkezetek, közműelzáró szerelvények észlelését, megközelítését, használatát, működését.

 

A hő- és füstelvezetést biztosító nyílászáróknak, szerkezeteknek, ezek nyitószerkezetének, valamint a mentésre szolgáló nyílászáróknak a megközelítését legalább 1 méter szélességben biztosítani kell, ez a terület nem szűkíthető le, ezen a területen tárolás nem folytatható.

 

Vagyonvédelmi ajtó elhelyezhető a lakásbejárat előtt, azonban fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az tűz esetén a menekülést és a tűzoltói beavatkozást jelentős mértékben hátráltatja.

 

A közlekedőn akkor helyezhető el vagyonvédelmi rácsos ajtó a tűzvédelmi hatóság engedélye nélkül, ha:

1. a rácsos ajtó által elzárt közlekedőn nem található tűzvédelmi berendezés (pl. fali tűzcsap, száraz vezeték), az épület központi közműelzáró szerelvénye (pl. elektromos főkapcsoló, gáz-főelzárószerelvény), mentésre szolgáló nyílászáró, tűzvédelmi szempontból lényeges kezelőszerkezetek (pl. füstelvezető ablak nyitószerkezete), kézzel nyitható füstelvezető nyílászáró, vagy annak távnyitóját az elzárt területen kívül, bárki által hozzáférhetően helyezték el;

2. a rácsos ajtó nyitásiránya, mérete nyitott állapotban nem akadályozza a menekülést (pl. nem nyílik rá lépcsőre, nem szűkíti le azt);

3. a rácsos ajtóval elzárt menekülési útvonalat igénybe vevő lakók rendelkeznek a rácsos ajtót nyitó kulccsal.

 

Amennyiben a fenti feltételek nem teljesülnek úgy szükség van a tűzvédelmi hatósággal folytatott egyeztetésre, illetve engedélyre.

A vagyonvédelmi rácsos ajtó által elzárt területen is be kell tartani a tárolással, tárgyak elhelyezésével kapcsolatos tűzvédelmi követelményeket. 

 

A lakóépület főbejárata tűzvédelmi hatósági engedély nélkül kulcsra zárható, elektromos zárral ellátható. Elektromos zár esetén a menekülés irányából észlelhető és hozzáférhető helyen a zárat oldó, feliratozott nyomógombot kell elhelyezni.

 

 

Debrecen, 2012. április 17.