Szeptember 1-jétől egyebek mellett változik a vasúti és az autóbuszos közlekedés díjrendszere, drágább és csúnyább lesz a cigaretta, jön a mindennapos testnevelés, végrehajtási nyilvántartás indul, színre lépnek a magyar termékek, szűkül a Kúria előtti felülvizsgálati jog, szigorúbban veszik a NAV-os dolgozókat, egyszerűbben működik a jövedelemigazolás.

Mik változnak szeptember 1-től? - Összeállítás a Napi Gazdaság pénteki számának cikkeiből

Szeptember 1-jétől változik a vasúti és az autóbuszos közlekedés díjrendszere. A módosítás − a személyszállítási törvény szellemében − a vasutat preferálja, sőt már rövid távon is jobban megéri vonatra szállni.

• Szombattól az emelt szintű országos vonatjáratokon (IC, EC, EN) fizetendő pótjegy díja az utazási távolsággal arányosan, a menetjegyek övezeti besorolásához igazodva nő.
• A kiegészítő díj a 280 kilométernél rövidebb utazásoknál a jelenleg jellemző 400 forintos szint alatt marad. Így több vidéki megyeszékhely és a főváros közötti utazás is olcsóbb lesz szeptembertől az IC- és EC-járatokon, a minőségi vonatokat érdemes lesz rövidebb távú utazásokhoz is igénybe venni.
• A kezdetben korlátozott körben bevezetendő autóbuszos felár szintén a távolsági övezettel arányosan nő. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a közlekedési társaságokkal kötött közszolgáltatási szerződésekben határozhatja meg a tarifákat.
• Az egyik ilyen céggel megkötött szerződésből azt derül ki, hogy száz kilométerig 150 forint pluszdíjat kell fizetni.
• A felár mértéke száz kilométeren felül húsz kilométerenként 25-30 forinttal nő, tehát egy 160 kilométeres út a 2830 forintos menetjegy és a 235 forintos kiegészítő jegy megvétele után 3065 forintba kerül.
• Ötszáz kilométer után pedig 735 forintos kiegészítő jegyet kell venni.

Ezt olyan viszonylatokban kell megfizetni, ahol a vasút az autóbuszok utasainak valódi alternatívát jelenthet, így például a sztrádákon Budapestről Győrbe vagy a fővárosból Szombathelyre vagy épp Szegedre, illetve Nyíregyházára közlekedő buszok utasainak kell felárat fizetniük. A fejlesztési tárca reményei szerint a kedvezőbb áraknak köszönhetően az utasok nagyobb arányban választhatják az IC- és EC-vonatokat. (A korábbi és a jelenlegi kormányzat is meg akarta szüntetni a párhuzamosságokat a közösségi közlekedésben, de eddig nem tudták meghatározni, hogy pontosan mi tekinthető ilyennek. E téren a jelenlegi lépés tekinthető a legmesszebbmenőnek, amely tehát nem adminisztratív, hanem pénzügyi eszközökkel igyekszik felszámolni az egymás mellett futó járatokat.)

• A tarifarendszerek közötti feszültségek feloldása érdekében a jegyeknél megszűnik az öt kilométeres tarifa.
• A helyközi bérletek változatlanul kiválthatók a legalacsonyabb díjövezetre is, így a napi rendszerességgel kis távolságra utazók kiadásai nem nőnek.

A módosítások az előzetes becslések szerint növelik a szolgáltatók bevételeit, ezzel kismértékben csökkennek a költségvetés terhei is. A bevezetett változtatások utasforgalomra gyakorolt hatásait a szaktárca legkorábban fél év múlva felméri, majd a tapasztalatok alapján megteszi az esetleg szükséges korrekciókat.

Egyszerűbben működik a jövedelemigazolás

Annak érdekében, hogy mindenki mielőbb hozzájusson az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaihoz (táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj), a kormány szeptember 1-jétől hatályos rendeletében egyszerűsítette a Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához elnevezésű nyomtatvánnyal kapcsolatos szabályokat.

• Az új szabályok szerint, aki holnaptól helyezkedik el, a biztosítási jogviszony létesítésekor az új munkáltató részére köteles átadni az előző foglalkoztatójától kapott jövedelemigazolását.

Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások összegének megállapításához szükséges jövedelemigazolás kiállítása is egyszerűsödött, ezzel segítve a foglalkoztatók munkáját.

Indul az OBDK

Holnaptól új, önálló központi hivatal − az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) − kezdi meg működését. Az új szervezet amellett, hogy ellátja a betegek hatékony védelmét, az ellátotti és gyermeki jogok védelmének is letéteményese lesz. E feladatait a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivataltól (NRSZH-tól) veszi át, az azt ellátó munkatársakkal együtt.

Mindennapos testnevelés az iskolákban

Csaknem 12 milliárd forint jut a hétfőtől törvényben rögzített, kötelező érvényű oktatási-testnevelési programra, amelyet az iskolákban az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon felmenő rendszerben ír el a szeptembertől életbe lépő új közoktatási törvény − mondta a Napi Gazdaság kérdésére Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár csütörtökön. Ahol nincs elegendő kapacitás, ott a helyi sportlétesítményekkel kell az iskoláknak együttműködniük. Azon településeken pedig, ahol nincs mód ilyen jellegű együttműködésre, a "Széchenyi terv keretében biztosítják a forrást". Olyan program előkészítése is elkezdődött, hogy az iskolatanszerek, az ingyen tankönyv mellett a tornaszereket is ingyen kapják a diákok az államtól.

Gloviczki Zoltán, az EMMI közoktatásért felelős helyettes államtitkára szerint a pedagógusok normatív alapú bérkifizetésének januári megszüntetése nem okoz gondot, egyelőre azonban "még keresik a megoldást a költségvetés tervezése során", hogy olyan megoldást találjanak, amely "nem zavarja meg a tanítási folyamatokat".

Hétfőn 1,3 millió diák kezdi meg az tanévet. A tankönyvcsomagok átlagára 6,5 és 11 ezer forint között mozog. A kormány több mint 5,6 milliárd forintot biztosít az ingyenes tankönyvellátásra, a jogszabály szerint egy gyerek 12 ezer forintnyi kedvezményt kaphat. A tankönyvek ára jellemzően nem változik a múlt évihez képest, a legmagasabb árat szabályozó miniszteri rendelet szerint ugyanis a tankönyvkiadók a tavaly kihirdetett árkorlátot nem léphetik át.

A köznevelésről szóló új törvény szeptemberi életbe léptetéséhez kapcsolódó szabályokkal kapcsolatos végrehajtási rendeletet fogadott el a kormány a közelmúltban. A kormányhivatal, fővárosi főjegyző helyett az állami intézményfenntartó központhoz kerül a pedagógusok állandó helyettesítő rendszerének működtetése.

• Szeptember elsejétől azok számára csökken 16 évre a tankötelezettségi korhatár, akik a 2011−2012-es tanévben nyolcadik vagy ennél alacsonyabb évfolyamra jártak.
• Legalább ötezer diákot érint az új, több gyakorlati órával induló szakiskolai képzés. Idén szeptemberben szakközépiskolában 227 600, szakiskolában 128 400 tanuló kezdi meg a tanévet, míg a szakközépiskolákban 40 200, a szakiskolákban pedig 33 900 első évfolyamos tanuló lesz.
• Az új szakképzési törvény szerint a három évfolyamos szakiskolai képzés egyévnyi közismereti óraszámot tartalmaz, párhuzamosan a kétévnyi szakmai órával, és már az első szakiskolai évfolyamon beépítik az órák közé a szakmai gyakorlati órákat.

Az új köznevelési törvény által előírt szabályváltozásokról korábbi részletesebben is olvashatnak (a szerk.).

Drágább és csúnyább lesz a cigaretta

• Az uniós elvárásoknak megfelelően a dohányzás visszaszorítása érdekében szeptembertől már nemcsak feliratokkal, hanem elrettentő képekkel is illusztrálniuk kell a gyártóknak a szenvedélybetegségből eredő káros hatásokat. A több tucat fotón halál, tüdőrák, fog- és ínybetegségek, illetve kellemetlen és gusztustalan tünetegyüttesek lesznek. (Szeptember 1-jétől csak képes figyelmeztetéssel ellátott dohányterméket szabad gyártani, 2013. január 1-jétől pedig csak ilyenek kerülhetnek forgalomba.)
• Ősztől nemcsak a végzetükkel kell szembenézniük a dohányosoknak a cigarettásdobozokon, hanem a növekvő termékárakkal is. A jogszabályok szerint a gyártók ma már legfeljebb 60 napra raktározhatnak be adózárjegyeket, kitolva ezzel az adóemelésből származó árnövekedést. Legutóbb július elsején változott a termék jövedékiadó-tartalma, vagyis szeptember elsejével már minden terméknél át kell vezetni az emelést − hacsak a gyártó nem dönt úgy, hogy "lenyeli" a többletköltséget. Amiről nem beszélnek a gyártók, az az, hogy a drasztikus áremelkedésektől úgy óvják meg a piacot, hogy gyorsítják az "innovációt", a fő márkákból egyre több almárkát vezetnek be (akár alacsonyabb előállítási költséggel) akciósan, amelynek új ára van, így kevésbé függ az adóemelésektől. Sokáig nem lehet csinálni, jövőre olyan magassá válik a jövedékiadó-tartalom, hogy 750 forint alatt nem éri meg a terméket forgalmazni, vagyis a legolcsóbb cigaretták is körülbelül ennyibe kerülnek. (Ezer szálra vetítve jövőre eléri a cigaretta adótartalma a 90 eurót, úgy, hogy Magyarország 2018-ig derogációt kért az összeg eléréséhez. Alig két éve az adótartalom ezer szálra vetítve 64 euró volt.)
• Napirendre kerül a kiskorúak dohányzása: Szeptemberben újra napirendre kerül a kisko­rúak dohányzásának vissza­­szorítását célzó (trafik-) törvény, amelyhez a brüsszeli notifikáció során az Európai Bizottság nem (más tagállamok igen) fűzött kifogást. Ha a törvény ősszel átmegy a parlamenten, jövőre 7-8 ezerre csökkenhet (az országban összesen) a dohánytermék-értékesítő helyek száma.

Mozgólépcsőtől a zokniig

Holnaptól hatályos a termékek piacfelügyeleti rendjéről szóló törvény is, ami nem hozott újdonságot a kiskereskedelemben, hiszen a szabályozó legfontosabb elemei eleve szerepeltek a fogyasztóvédelmi törvényben. Az uniós előírásoknak megfelelően azokat kiemelték és külön piacfelügyeleti hatóság alá helyezték.

• A jogszabály kimondja, hogy a Magyarországon forgalomba helyezett termékek biztonságáért a magyarországi székhelyű forgalmazó, importőr vagy gyártó felel.
• Ha súlyos veszélyt jelentő termék kerül forgalomba, a piacfelügyeleti hatóság 15 ezertől 500 millió forintig terjedő büntetést szabhat ki.

A jogszabály elsősorban azon termékekre vonatkozik, amelyekre más törvény nem tér ki. Élelmiszereknél például olyanokra, amelyekre nem alkalmazható más, speciális eltarthatóságra, kezelésre vonatkozó szabályozó. A piacfelügyeleti törvény így elsősorban ipari berendezésekre vagy iparcikkekre vonatkozik (például mozgólépcső, fehérnemű) − mondta lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.

Színre lépnek a magyar termékek

Ugyan a brüsszeli jóváhagyás még mindig hiányzik, az Orbán-kormány mégis vállalta, hogy kétéves előkészítés után hatályba lépteti a magyar termék rendeletet. Az egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról szóló vidékfejlesztési miniszteri rendelet szabályozza, hogy szeptembertől milyen feltételek mellett tüntethető fel az élelmiszerek csomagolásán a "magyar termék", a "hazai termék" és a "hazai feldolgozású termék" jelölés.

• Magyar termék: minden alapanyag és a termelés minden művelete itthoni, kivéve a hazánkban nem termeszthető fűszernövények, a só és a különböző adalék anyagok.
• Hazai termék: az alapanyag több mint fele hazai eredetű, a feldolgozás pedig itthon történik.
• Hazai előállítású termék: a hazai eredetű alapanyag aránya 50 százaléknál kisebb, a feldolgozás viszont itthon történik (nem vehető figyelembe feldolgozási tevékenységként a válogatás, osztályozás, szétválasztás, csomagolás és jelölés).

A gyártók önkéntesen vállalhatják a rendelet betartását, ami ráadásul egy év türelmi időt ad az előírásainak nem megfelelő minősítésű áruk forgalomba hozatalára. E termékek a minőségmegőrzési idejük végéig forgalomban tarthatók lesznek. A jogszabály azonban nem fogalmaz meg semmiféle szankciót arra az esetre, ha a türelmi idő letelte után valaki nem az előírások szerint alkalmazza az adott reklámértékű kifejezést.

A jövőben az élelmiszer-előállítók döntésén múlik majd, vállalják-e, hogy a teljes élelmiszerláncban nyomon követhetőséget biztosító adminisztráció vezetésével igazolják, hogy terméküknél az alkalmazni kívánt elnevezés csomagoláson való feltüntetése megfelel-e az előírásoknak.

Az új minősítések bevezetése, az átállás folyamatos lesz, mivel az új minősítési rend kialakítása − az előírt nyilvántartás megszervezése, a csomagolóanyagok áttervezése és az újak beszerzése − időigényes. Az egyéves türelmi idő elég lehet annak mérlegelésére, hogy az élelmiszer előállítója számára megtérül-e az alkalmazkodás. Szakértők szerint a legkönnyebben a hagyományosan magyar alapanyagokból dolgozó pékeknél, a zöldség-gyümölcs feldolgozásban, a baromfiiparban, illetve a borászatban tudnak majd megfelelni a gyártók a rendelet előírásainak, míg a legnehezebb stratégiai döntésekre várhatóan a húsipari és tejipari cégek kényszerülnek.

A rendelet kitér arra is, hogy az átlagosnál jobb vagy különleges minőségre vonatkozó utalás akkor tüntethető fel, ha a termék megfelel a Magyar Élelmiszerkönyv "különleges" vagy "prémium" előírásainak, vagy irányelv hiányában a termék megkülönböztető tulajdonságait a gyártmánylapján előre meghatározták. Alkalmazhatók a kézzel történő vagy nem iparszerű eljárásra utaló minősítések is, az előbbi követelményekhez hasonlóan.

Még a rádió is máshol szól majd

Az InfoRádió Kft. nyerte a budapesti 88,1 Mhz-re beadott rádiós frekvenciapályázatot, így 2012 szeptember elsejétől − a következő tizenkét évben − gyakorlatilag változatlan (Budapest és vonzáskörzete) vételkörzetben hallható Magyarország első és egyetlen hírrádiója. (Az Inforádió által eddig használt 95,8 megahertzes frekvenciára a Click Rádió pályázott, sikerrel.)

Végrehajtási nyilvántartás indul

Ezentúl a végrehajtók adatot szolgáltatnak a kamarájuknak, amely közhiteles nyilvántartást vezet a végrehajtási ügyekről − a végrehajtási törvény tavaly decemberi módosításának ez a része szeptember elsején lép hatályba. Az önálló bírósági végrehajtók a végrehajtható okiratok alapján megküldik a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarának a törvény által felsorolt adatokat, majd a kamara azok alapján tölti fel az adatbázist. Az adatbázis minden ügyben tartalmazza például a végrehajtó, a végrehajtást kérő, továbbá az adós adatait is. A végrehajtó egy napon belül, elektronikusan küldi meg a kamarának az adatokat, amelyeket a kamara tíz évig őriz.
A kamara írásbeli kérelemre tanúsítványt állít ki a végrehajtási ügyek nyilvántartásában nem szereplő kérelmező számára arról, hogy a nyilvántartásban adósként nem szerepel. Ugyancsak igazolást ad arról, ha a kérelmező szerepel a nyilvántartásában, és közli az ott rögzített adatokat is.

Szűkül a Kúria előtti felülvizsgálati jog

Szeptember 1-jén lép hatályba az a jogszabály-módosítás, amely szűkíti a Kúria előtti felülvizsgálati jogot.

• A módosítás több esetben az értékhatár felemelésével szűkíti a felülvizsgálat lehetőségét, és nem lehet majd a Kúriához fordulni a jogerős határozat csupán kamatfizetésre, perköltségre, teljesítési határidőre vagy részletfizetésre vonatkozó rendelkezései miatt sem.
• A jövőben a vagyoni jogi perekben csak a hárommillió forint feletti ügyekben lehet a Kúriához fordulni, a közigazgatási ügyekben ez az értékhatár egymillió forint lesz, a munkaügyi perek egy részében pedig akkor nem lesz helye felülvizsgálatnak, ha a vitatott érték nem haladja meg a teljes munkaidőre megállapított kötelező havi minimálbér ötszörösét.

Szigorúbban veszik a NAV-os dolgozókat

Szeptembertől a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) vezetői kinevezést csak felsőfokú iskolai végzettségű, jogi vagy közigazgatási szakvizsgájú kormánytisztviselő kaphat.

• Ha a vezetői kinevezéskor a kormánytisztviselőnek nincs ilyen szakvizsgája, azt a kinevezéstől számított két éven belül szerezheti meg.
• Szintén ez a törvénymódosítás rendelkezik arról, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselő és a pénzügyőr munkateljesítményét évente egyszer értékeli.
• Ötévente − illetve minden magasabb besorolási fokozatba sorolása előtt − a képességek, személyiségjegyek értékelése alapján kiválóan megfelelt, megfelelt, kevésbé felelt meg, illetve nem felelt meg fokozatba kell sorolni a kormánytisztviselőt és a pénzügyőrt.

Forrás:

You have no rights to post comments