Mit csinál egy polgárőr? Hogyan lehet valaki a városi egyesület tagja? Milyen jogköreik vannak? Mennyire elismert a munkájuk? Mazács Ferenccel, a helyi polgárőrség elnökével beszélgettünk.
Kérem, néhány szóban mutatkozzon be portálunk olvasóinak! Azt tudjuk, jelenleg a helyi polgárőrség elnöke – hogyan lett egyáltalán polgárőr?
A polgárőrség akkori berettyóújfalui elnöke 1998-ban megkeresett, azt kérdezte, lenne-e kedvem belépni az egyesületbe. Volt kedvem, beadtam a jelentkezési lapot. A felvételi vizsgán szerencsére megfeleltem, így lettem polgárőr. Voltam alelnök is korábban, míg 2011. február 24-én elnöknek is megválasztottak.
Hogyan épül fel Berettyóújfaluban a polgárőrség szervezete? Hány elnökségi tag van?
A berettyóújfalui polgárőrség közhasznú, közcélokat ellátó civil szervezet, az Országos Polgárőr Szövetség tagja. Mi vagyunk a megyei kistérség legnagyobb egyesülete. Van egy működési szabályzatunk, a vezetőségünk jelenleg 10 főből áll. Én vagyok az elnök, van két – Muraközi István és Bottó Gabriella - alelnök, van három - Dudoma Zsolt, Bíróné Fábián Csilla, Galló Ferenc – elnökségi tagunk, Derján Márta Marianna a gazdasági vezető, egyben szintén elnökségi tag; míg Furka Gergő a felügyelő bizottság elnöke, s a felügyelő bizottság tagja továbbá Kurtán Imre és Tikász Ferenc is. Elnökként általában én tartom a kapcsolatot a tagokkal, de ez nem azt jelenti, hogy én mondanám meg, ki és mikor teljesítsen szolgálatot – mindenkinek van munkahelye, családja, elfoglaltsága, igyekszünk úgy szervezni, hogy aki akar, az tudjon jönni. A telefonos egyeztetések után készítek egy szolgálati beosztást és ezt leadom a Berettyóújfalui Rendőrkapitányságra.
Mivel foglalkozik egy polgárőr, s hányan vannak most városunkban?
Jelenleg 86 polgárőrünk van, 80 férfi és 6 nő. 2012. február 1-jén lépett hatályba egy új törvény, amely pontosan meghatározza és szabályozza a polgárőri teendőket, feladatokat. Tudni kell, a polgárőr fizetést vagy honoráriumot nem kap. A legfőbb stratégiai partnerünk a rendőrség. Bűnmegelőzéssel, a város közrend-közlekedéssel kapcsolatos ügyeivel foglalkozunk. Sajnos kevés tagunk van. 86 fő egy ekkora méretű városban egyértelműen kevésnek számít; s még rosszabb a helyzet, ha az aktivitást nézzük, rendszeresen csupán 15 embert tudok beírni a szolgálati beosztásba. Főállású polgárőr talán Budapesten vagy Debrecenben van, nálunk ez munka utáni elfoglaltság, hobbi.
Hogyan lehet valaki polgárőr?
Legyen magyar állampolgár, töltse be a tizennyolcadik életévét, legyen cselekvőképes, legyen büntetlen előéletű. Ha valaki be akar lépni, annak egy vizsgát is le kell tennie. Én mindig azt mondom, legyen először egy kis próbaidő is – a jelölt jöjjön el velünk, nézze meg a munkánkat, ha az illetőnek tetszik az, amit csinálunk, ha továbbra is be akar lépni, akkor természetesen szívesen látjuk, s ha megkapja az igazolványát, utána bárhol az országban lehet polgárőr.
Hogyan látja, mennyire elismert a munkájuk? Értékelik kellőképpen az erőfeszítéseiket?
Nehéz erre válaszolni. Az biztos, tavaly mi lettünk az év egyesülete, ez egy rangos, országos elismerés, október 23-án az egyesületünk nevében én vehettem át a kitüntetést Budapesten, az Országos Rendőr-főkapitányságon. Évek során több akciót szerveztünk, hatékonyan együttműködtünk a rendőrséggel, a katasztrófavédelemmel – talán ezért is díjaztak minket. A helyi polgárőrségre korábban jellemző volt, hogy szolidan, csendesen teljesítette a feladatait – én ezt kicsit megreformáltam. Manapság ha az ember nem lép a nyilvánosság elé, hamar elfelejtik. Pályázunk, amikor csak lehet, ha van egy fórum, lehetőség szerint elmegyünk, sokszor elég egyszer felszólalni, s már megjegyzik az embert, megkérdezik, hogy honnan jött. Az elismerés ezért is fontos, mert egy jó visszajelzés.
A polgárőr ingyen és bérmentve dolgozik – ingyen kockáztatják a testi épségüket, holott még igazából intézkedési jogkörük sem nagyon van…
Ez nekem is örök dilemmám. Odamehetek, köszönhetek, megkérdezhetem, hogy miért borította fel azt a kukát, stb – és semmi más. Bilincset, fegyvert nem tarthatunk magunknál, önvédelmi eszközünk nincs. Ha a kukaborogató nem akarja megmutatni az igazolványát, nem nagyon tudunk mit tenni. Igazoltatási jogunk nincs, viszont már „visszatarthatunk valakit a rendőrség megérkezéséig.” Én megkérdeztem egy debreceni közgyűlésen, hogyan lehet visszatartani egy embert…Én ugyan tudom, de mégis hogyan?
Hogyan tud megélni az egyesületük? Az önkormányzati támogatás mellett vannak támogatók, érkeznek felajánlások?
Az ország, azon belül a városunk gazdasági helyzetét mindenki ismeri, ezért is nagy dolog, ha kapunk valamennyi pénzt. Idén 600 ezer forint önkormányzati támogatást szavaztak meg egyesületünknek, ezt még nem kaptuk meg. Szerencsére a pénztárunkban még van annyi pénz, hogy működhetünk. Van tagdíjunk is, évente 1200 forint tagonként, de nem mindenki tudja ezt sem befizetni…Voltak régen támogatóink, ám sajnos már ők is lemorzsolódtak, ma már az is hihetetlenül elismerésre méltó, ha valaki ötezer forinttal tud támogatni bennünket. Összehasonlításképpen van olyan polgárőrség, aki évente alig 50 ezer forintból gazdálkodik. Ezért is fontos pályázni, keresni a lehetőségeket. Lesz egy másfél évig tartó bűnmegelőzési projektünk, remélem, anyagilag is profitálhatunk belőle.