Az éjszakai riasztással megkezdődött a HUNOR hivatásos és a HUSZÁR önkéntes katasztrófavédelmi mentőszervezet újonc állományának gyakorlata. A két mentőcsapat október 18-20-a között Hajdúszoboszlón, a katasztrófavédelem kiképzőbázisán speciális műszaki mentési és kárelhárítási, valamint életmentési feladatokat hajt végre.
Majdnem napra pontosan egy évvel ezelőtt ugyanezen a helyen szerezte meg a két mentőszervezet az ENSZ INSARAG (International Search and Rescue Advisory Group – Nemzetközi Kutatási és Mentési Tanácsadó Csoport) minősítését: akkortól a HUNOR nehéz, a HUSZÁR pedig közepes kategóriájú városi kutató-mentő csoportnak minősül.
A tavalyi minősítő gyakorlat lezárásával nem fejeződött be a humanitárius feladatokra történő felkészülés, hiszen akkor mindkét csapat két évet kapott az ENSZ-től arra, hogy megtöbbszörözze létszámát. Ezért az eltelt egy esztendőben már két toborzást is tartottak. A mostani gyakorlaton azok az újoncok vesznek részt, akik az első toborzásra jelentkeztek, megfeleltek a feltételeknek és átestek a szükséges képzéseken. A HUNOR-nál majdnem ötvenen érintettek, a HUSZÁR esetében pedig a Palóc, a Nyír és a Hortobágy Mentőcsoport számít újoncnak. Ők a „második generáció”. A harminchat órás, csapatépítő, együttműködési és törzsvezetési gyakorlat célja, hogy az új tagok a régiek segítségével elsajátítsák, hogyan kell együtt dolgozni, mik az eljárásrendek, milyen gondolkozással lehet hatékony a földrengés utáni kutatás-mentés. A gyakorlatot a helyszínen kíséri figyelemmel a magyarok mentora, a svéd Per-Anders Berthlin.
A riasztást a gyakorlaton résztvevő csapattagok október tizennyolcadikán, pénteken hajnalban kapták, ezután a HUNOR tagjai a Gazdasági Ellátó Központ budapesti, Ferihegyi úti bázisán gyülekeztek, a HUSZÁR állománya pedig Debrecenben. Átestek az orvosi vizsgálaton (a keresőkutyák állatorvosi szemlén), munkavédelmi oktatásban részesültek, ellenőrizték az utazási, szállítási okmányokat, oltási könyveket, a gyógyszerek és a veszélyes áruk vámokmányait. A Ferihegyi úti bázison a HUNOR összeállította, ellenőrizte és felpakolta a szükséges felszereléseket. Itt kapták meg a küldetésről szóló eligazítást is.
A gyakorlaton a HUNOR régi állományával és törzsével együtt a hivatásos mentőcsapat kilencvenhárom taggal vesz részt, a HUSZÁR-ból pedig harmincketten gyakorolják az együttműködést és a kárterületi tevékenységet. A tréningbe bevonták a nemrégiben nemzeti minősítést szerzett Rescue24 támogató egységét és a Fővárosi Vízművek Zrt. víztisztítóját. Így összesen közel kétszázhetvenen gyakorlatoznak három napon át.
A legfontosabb tudnivalókat dr. Tóth Ferenc tű. dandártábornok, országos polgári védelmi főfelügyelő, a gyakorlat vezetője ismertette a felsorakozott állománnyal. A küldetés részleteit Jackovics Péter tű. alezredes, a HUNOR parancsnoka mondta el. Elhangzott: a képzeletbeli Hunoriába indulnak segíteni, ahol előző este a Richter-skála szerinti 9,5-es erősségű földrengés volt. Több épület összedőlt, az infrastruktúra megsemmisült, a romok alá emberek szorultak. Hunoria nemzetközi segítséget kért, ennek alapján kapták a riasztást, útjuk Hajdúszoboszlóra vezet.
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Polgári Védelmi Főfelügyelősége szakmai szervezésében és az OKF Gazdasági Ellátó Központ logisztikai háttértámogatásával megvalósuló gyakorlat feltételezése szerint az érintett településen a földrengések károsították a vegyes épületszerkezetű lakóépületeket, a közműveket, több robbanás is történt. Ezek épületomlásokhoz vezettek, sokan vannak a romok alatt. Az elsődleges beavatkozást a hivatásos szervek megkezdték, ugyanakkor a csapatok célállomása messze esik a „hazai” bevetési központtól. Debrecenbe érkezve a HUSZÁR megalakította a fogadó-indító központot, az RDC-t. Az RDC a nemzetközi erők számára az érintett országban létrehozott belépési pont, amelynek feladata előbb az érkező nemzetközi csapatok belépésének, majd távozásának segítése. A gyakorlat forgatókönyve szerint Hunoria megsegítésére olasz, kínai és svéd mentőcsoportok érkeztek, az „ő első útjuk is ide vezetett”. Az RDC szorosan együttműködik a bevándorlásügyi, vámügyi és egyéb helyi hatóságokkal. A csapatok összekötő tisztjei felvették a kapcsolatot a helyi veszélyhelyzet-kezelési hatósággal (LEMA), amely a külföldi csapatok közül a HUNOR-t és a HUSZÁR-t irányította a hajdúszoboszlói helyszínre.
A HUNOR oszlopmenetben haladt Budapestről Hajdúszoboszlóra, majd a négy és fél órás út után a gyakorlatozó állomány a város repülőterén néhány óra alatt felépítette a műveleti bázist, amelynek közelében kialakították a helyszíni művelet-koordinációs központot (OSOCC) is. Ezzel párhuzamosan megkezdték a kárterület felderítését – sorolta a gyakorlat első napjának történéseit Jackovics Péter. A szimulált helyzet szerint a mentőegységek a műveleti bázis közelében egy, a földrengésben rommá omlott lakótelepet találtak. Délután a csapatok megkezdték a mentést is. Az akusztikus eszközökkel történő felderítés megmutatta, hogy a romok alatt túlélők vannak. A műszerek után a keresőkutyák vették át a szerepet, hogy pontosítsák a bajba jutottak helyzetét. A sérültek mentése a késő délutáni órákban megkezdődött. A felderítésben egyébként nagy szerepe van a kutyás keresésnek, a mentőszervezet bővítésekor az újabb tagokkal új négylábúak is bekerültek a csapatba. Ezek a kutyák azonban csak ebből a szempontból újoncok, a „szakmában” nem azok, hiszen mindahány képzett, a Nemzetközi Mentőkutyás Szövetség vizsgáján bizonyított példány.
Időközben a feltételezett katasztrófa helyszínére megérkezett az önkéntesek mentőcsapata is, a HUSZÁR ezután folyamatos felderítést végez. Összetett és hatalmas romról van szó, vélhetően szombat hajnalig bőven akad tennivalójuk a mentőszervezeteknek – mondta a csapatvezető. Az alezredes hozzátette, az idei gyakorlat specialitása és újítása, hogy a „feladatnak” több lehetséges megoldása is van – a rom ugyanis annyira bonyolult és összetett, hogy nincs egyetlen üdvözítő megoldás, sok múlik az irányítók (alegység-vezetők) és a csapatok kreativitásán, ezzel ők maguk is nagyban befolyásolják a forgatókönyv megvalósulását és az eredményes végrehajtást.
Mint minden hasonló műveletnek, ennek a gyakorlatnak is jelentős logisztikai háttérigénye van. A Ferihegyi úti bázison, ahol a szervezet raktározási központja is található, speciálisan előkészítve tárolják az eszközöket, közúti és légi szállításra egyaránt felkészülve várják az esetleges riasztást – tudtuk meg dr. Demény Ádám tűzoltó ezredestől, a BM OKF Gazdasági Ellátó Központjának vezetőjétől. A riasztás után hat órával minden készen állt a szállításra, a mentőcsapatok és a felszerelések négy busszal, nyolc teherautóval és néhány kisebb szállítójárművel érkeztek meg Hajdúszoboszlóra.
Emellett fontos logisztikai feladat, hogy százötven ember számára felépüljön a tábor. A szakterület hatékonyságára jellemző, hogy érkezés után néhány órán belül már álltak az alvó-, a logisztikai sátrak, ugyancsak elkészült az orvosi sátor az elkülönítővel, de nem hiányzott az étkező- és vezető-irányító sátor sem. Természetesen valamennyit lehet fűteni, az áramot generátorok szolgáltatják. A téliesítő eszközök, illetve az áramfejlesztők már az elmúlt esztendőben végrehajtott technikai fejlesztés eredményeként kerültek be a felszerelések közé. Ugyanúgy, mint ahogy a mentés könnyítő kéziszerszámok. A logisztika feladata azonban nem ér véget a tábor felépítésénél, azt működtetni is kell, ez a részleg gondoskodik egyebek mellett az élelmiszerellátásról, az alkatrészek, különféle szakfelszerelések kiadásáról is.
A két mentőcsapat tevékenysége mellett a megyei, illetve fővárosi polgári védelmi főfelügyelők is gyakorlatoznak, ők azt ismétlik át, milyen együttműködésre, közös munkára van szükség a katasztrófavédelmi és a védelmi igazgatási szervek között egy esetleges földrengésnél. Nekik egyebek mellett olyan helyzetekre kell megoldást találniuk, hogy a földrengés miatt deformált, járhatatlan úton a járművek feltorlódnak, a kocsisorba egy kamion beleütközik, sok a sérült ember és a sérült jármű. Az események időpontjában harmincnyolc Celsius-fokos hőség van, a várakozó gépkocsik között élő állatot és romlandó anyagot szállító jármű is található. A melegtől a veszteglő autókban többen rosszul lesznek. A gyakorlatozó felügyelők átveszik, mi a teendője hasonló esetben a megyei műveletirányításnak, az igazgatósági főfelügyelőknek, a kirendeltségvezetőknek és a felügyelőknek, a tűzoltóparancsnokoknak, illetve, milyen feladat hárul a katasztrófavédelmi megbízottakra. Ugyanakkor a helyi védelmi bizottságok, a polgármesterek, a közbiztonsági referensek, valamint a társszervek, a közműszolgáltatók és a közútkezelő, illetve egyes szakértők teendőit is sorra veszik.
A HUSZÁR irányítási és logisztikai támogatásában segít a Magyar Polgári Védelmi Szövetség csapata és a GEK.
A gyakorlaton ott van a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Önkéntes Katasztrófavédelmi Szolgálat, mint az egyetem Ifjúsági Mentőcsoportja is. A harminc hallgató így megismerheti, hogyan működik a gyakorlatban a nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtás. Háromszor nyolcórás váltásokban vesznek részt a két mentőcsapat törzsmunkájában, a logisztikai biztosításban, de ott lesznek az OSOCC-nál is, és természetesen valamennyi vezetési és logisztikai munkafolyamatot megismerik. A hallgatókat mentorként a polgári védelmi főfelügyelők segítik.
Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság