Nemzeti összetartozásunk jeleként, valamint Orbán Balázs, Berettyóújfalu egykori országgyűlési képviselőjének emléke előtt tisztelegve Dr. Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke 2013. március 22-én, pénteken kitűzte a székely zászlót a Városháza homlokzatára.
Az ünnepi rendezvényen résztvevőket – köztük Rácz Róbert kormánymegbízottat, Pálfi Anikó járási hivatalvezetőt, Bíró Zsoltot, a Magyar Polgári Párt elnökét, valamint Székelylengyelfava küldöttségét – Dr. Vitányi István országgyűlési képviselő köszöntötte.
Örömét fejezte ki, amiért a zord időjárás ellenére is ilyen sokan eljöttek erre az ünnepi eseményre, ahol a nemzeti szolidaritás jegyében Berettyóújfaluban is kitűzzük a székely zászlót és egyben nagy tisztelettel emlékezünk meg Orbán Balázsról, a legnagyobb székelyről, Székelyföld avatott tudósáról, aki 1881-től haláláig Berettyóújfalu képviselője volt a Magyar Országgyűlésben.
Dr. Vitányi István beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy egy héttel ezelőtt ünnepelte a magyarság az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 165. évfordulóját, ahol megemlékeztünk Orbán Balázsról is, aki 1849-ben szabadcsapatot szervezett Konstantinápolyban, a magyar szabadságharc megsegítésére. Később országgyűlési képviselőként a demokratizmus, a liberalizmus, a humanizmus és a béke alapelveiért szállt harcba beszédeiben, munkásságában. Mindig szem előtt tartotta Székelyföld érdekeit, védelmezve szülőhazáját. Képviselő úr beszédének folytatásából a kor politikai helyzetéről, a Szabadelvű Párt sikeres szerepléséről tudhattunk meg további részleteket, valamint arról, hogy Orbán Balázs születésének évfordulóját februárban ünnepeljük, haláláról pedig áprilisban emlékezünk meg. Idén március 5-én volt 150 éve, hogy a Magyar Tudományos Akadémiában elmondhatta székfoglaló beszédét, amelyben Székelyföldről költői szintű dicsérő szavakkal emlékezett meg.
Képviselő úr köszöntője után Dr. Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnökének ünnepi beszéde következett. „Ha felbomlik a rend, minden rongy úrrá lesz rajtunk. „Ne hagyjátok ezt a hazát nyomorultul elpusztulni. Maradjatok együtt, álljatok össze!” – ezzel a korabeli Székely Nemzeti Tanács 1918 decemberében elhangzott, - az I. világháborúból hazatérő székely katonákhoz szóló - felhívásával köszöntötte elnök úr az ünnepi rendezvényen megjelenteket, minden honfitársat. A hazát és önbecsülést megmenteni akaró magyarokban csak a nemzeti lobogó és a székely zászló tartotta az erőt, emlékezett vissza Dr. Kövér László. Ezt követően Orbán Balázs kiemelkedő szerepét hangsúlyozta és azt, hogy a nemzeti önbecsülés alapja a nemzeti önismeret, Orbán Balázs is ezt az alapelvet vallotta és képviselte.
Elnök úr beszédében kiemelte, hogy hosszú évtizedek hazugságai után napjainkban már megismerhető az I. világháborút lezáró honvesztő események pontos kronológiája, megállapítható az égbekiáltó bűnök sorozata, az el nem évülő felelősség. Viszont ha az alapvető ok-okozati összefüggéseket nem ismerjük fel és nem tudatosítjuk magunkban, akkor a történelem ismételni fogja önmagát. Ugyanaz a magyar őshonos rontás fogja kísérni gyermekeink és unokáink életét, amely a 20. század elején megkeserítette életünket.
1918-1919-ben idegen hatalmak fenyegetése árnyékában megtörténhetett, hogy a magyar emberek fordultak szembe egymással. 85 évvel később, 2004-ben nem ropogtak fegyverek, békeidőben, idegen hatalmak fenyegetése, befolyása nélkül a magyarok ismét szembefordultak egymással. - hívta fel a jelenlévők figyelmét Dr. Kövér László.
1919 honvesztő eseményei és a 2004-es népszavazás közötti ok-okozati összefüggés az, hogy a magyarok közül túl sokan hitték, hogy az egyéni boldogulásuk, egyéni túlélésük ára a közösséghez tartozásról való lemondás.
Fontos feladata minden embernek, hogy gondolkodásunkban lebontsuk a határokat és elhiggyük, legfőképp önmagunkban, hogy nem vagyunk határon inneni, és határon túli magyarok, hanem minden jelzős szerkezet nélküli, egymásra utalt magyarok, mint ahogy Orbán Balázs magyarjai, székelyei voltak. A nemzeti önbecsülést nekünk, magunknak kell megerősítenünk - figyelmeztetett beszédében.
2010-ben a magyarországi magyar választópolgárok felhatalmazást adtak Magyarország megválasztott vezetőinek, hogy építsék újjá a magyar államot és erősítsék meg a magyar nemzetet. Ez csak akkor sikerülhet, ha a magyarok – éljenek is bárhol a nagyvilágban – összpontosítani tudják szellemi, lelki és anyagi erejüket. Ez a határokon átívelő nemzeti újraegyesítés alapja és célja. A magyar állampolgárság és szavazati jog kiterjesztésével a 2010-ben alakult országgyűlés megteremtette a magyarok egymásra találásának közjogi feltételeit is. Hosszú és kitartó építkezés vár ránk Budapesttől Székelyudvarhelyig, Berettyóújfalun át. Ebben az építkezésben a magyar emlékezés és a magyarok egymás iránti szolidaritása az első. Jogainkért és a tisztességes bánásmódért küzdeni kell, az örökös meghunyászkodás nem hoz biztonságos életet – emelte ki beszédében Kövér László házelnök.
A székely zászló kitűzése a Székelyföldön azt jelenti, hogy az ottani magyarság nem adja fel a jogait. A székely zászló kitűzése itt, Magyarországon azt jelenti, hogy figyelünk a velünk összetartozókra, támogatjuk a székelység küzdelmét az autonómiáért, a kulturális önrendelkezésért. A székely zászló azt üzeni Berettyóújfaluban, hogy az itteni emberek értik és tudják, hogy mi magyarok összetartozunk. Azt jelenti, hogy Orbán Balázs nem élt hiába és van, aki folytatja küzdelmét, kiállni egymásért. Ezekkel a meghitt szavakkal kívánt a fenti célok eléréséhez sok sikert és erőt Dr. Kövér László.
Végül a székely zászlót Kövér László, Vitányi István és Bálint Domokos tűzték ki a Városháza homlokzatára. Az ünnepség a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult.
Videók forrása: / hírTV