Mintegy 160 éve nem volt akkora mértékű fejlesztés a Berettyón, mint a most kezdődő, az Európai Unió támogatásával megvalósuló beruházás.
Fotó: B-DeS
A „Berettyó védtöltések fejlesztése a Kis-sárréti és Berettyóújfalui öblözetekben„ elnevezésű projekt keretében a folyó teljes magyarországi szakasza megújul, mellyel az érintett 31 településén élő, összesen mintegy 70 ezer lakos élet- és vagyonbiztonsága javul. A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő folyón 3,5 milliárd értékű fejlesztést hajtanak végre.
„ A szabályozási munkákat 1854. november 9-én Szeghalom mellett a Bakonszeg-Szeghalom közötti Berettyó csatorna kiásásával ünnepélyesen indították meg. A csatorna kiépítései munkái 1865-ig tartottak, s a Berettyó társulat 1865. május 10-i közgyűlésen jelentették be, hogy az „Ó-Berettyó nagysárréti kiágazása el lett kötve, s a Berettyó egész víztömege a nagycsatornába, s ezen keresztül a Sebes-Körösbe be lett kötve.”
/Részlet: Dr.Dunka Sándor-Dr.Papp Ferenc: A Berettyó vízgazdálkodásának és jeges árvízének története.90.o. Vízügyi Történeti Füzetek 17.Budapest.2008./
A korabeli leírások szerint így kezdődtek meg a Berettyó folyó szabályozási munkái a 19. század közepén. 158 évvel később, az elődök előtt tisztelegve a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság szintén november 9-én indítja el ünnepélyesen a projekt munkálatait.
A beruházás keretében a folyó teljes magyarországi szakasza megújul. A terület környezeti és természeti értékeinek védelme mellett, a projektnek köszönhetően javul az érintett 31 településén élő, összesen mintegy 70 ezer lakos élet- és vagyonbiztonsága. A nemzeti vagyon értéke az érintett térségben 32 milliárd forint. A Berettyó- és Sebes-Körös mentén élő népesség lakóhelye mély ártéren fekszik, ezért az árvízi kockázat jelentős. Ennek a kockázatnak a csökkentése érdekében a beruházás az árvizek károkozás nélküli biztonságos levezetését, az árvíz megelőzését szolgálja.
A töltésfejlesztés közvetlenül hat települést érint, Bakonszeget, Berettyóújfalut, Csökmőt, Darvast, Szeghalmot, és Zsákát. A TIVIZIG alapvető célja, hogy a Berettyó mentén lakók élet- és vagyonbiztonsága érdekében az árvízvédelmi töltésrendszer teljes hosszában lehetőség szerint a legrövidebb idő alatt az előírt magasságúra és keresztmetszetűre építsék ki.
A Berettyó, Kálló-, és Ér-főcsatorna menti védtöltések jelenleg mintegy 75%-ban felelnek meg a jogszabályi előírásoknak. Az elmúlt évek árvizes fejlesztési forrásait felhasználva a projekt előzményeként a Berettyó-menti védvonalak az országhatár és Berettyóújfalu közötti részen kiépültek. A Berettyóújfalu és Szeghalom közötti töltésszakaszok azonban nem elégítik ki a szükséges igényeket.
A fejlesztések során:
- 43 975 m hosszon a töltés magasságát a mértékadó árvízszint felett egy méteres biztonsággal, koronáját minimum 4 méter szélességűre építik ki, a töltés 27 kilométer hosszúságban szilárd burkolatot kap
- Bakonszeg térségében 776 m hosszon új töltésszakasz épül
- A gátőrtelepek és a szakaszvédelmi központok korszerűsítése során kazánhelyiség építése, hőtechnikai fejlesztés, gépészeti felújítás és a szertárak, melléképületek felújítása valósul meg. Két gátőrtelep esetén a gazdaságtalan felújítás helyett a jelenlegi épületet elbontva, új gátőrház épül.
- A Berettyónak szűk hullámtere van, ezért a levezető képesség biztosítása érdekében megritkítják a medret kísérő galériaerdőt mintegy 100 hektáron
- A Berettyó árvízvédelmi töltéseit 32 db olyan műtárgy / zsilip / keresztezi, melyek feladata a töltés mögött felgyülemlő belvizek bevezetése a folyóba. A meglévő műtárgyak közül 25 db felújítása és átépítése szerepel a projektben.
A projekt keretében a Hajdú-Bihar-megyei Múzeumok Igazgatósága folytatott régészeti próbafeltárásokat. A Berettyó jobb és bal partján összesen 37 helyszínen ástak kutatószondákat.
A 37 megkutatott területből 20 helyen régészeti korú településeket és temetőket, temetkezéseket rejt a föld mélye. Egy helyszínen védett őskori (bronzkori) un. tell település található. A lelőhely különlegessége, hogy a folyamatos letelepedettségnek köszönhetően több fázist (réteget) különíthetünk el a település életében. Kiemelkedő lelet a tell közelében talált arany hajkarika, melyen apró, két soros, kerek, poncolt minta látható. További izgalmas fémleletek kerültek elő a későbbi korokból: szkíta nyílhegyek, honfoglaló övdíszek és középkori pénzek Szent Istvántól Zsigmondig bezárólag.
Bakonszeg határában a Körös-kultúra emlékeit, tároló és főző edénytöredékeket, szövőszék és háló nehezéket tártak fel, melyek vélhetőleg a Kárpát-medence legkorábbi mintegy 8000 éves letelepedett, földművelő-állattartó közösségeihez köthetőek.
Az egyik lelőhelyen a népvándorlás korából szarmata körárkos temetkezések nyomait, egy másikon pedig egy avar férfi sírt találtunk. Több szondában középkori települések maradványait, valamint egy kisgyermek sírját találták meg. A mellékletek nélküli sír feltehetően a tőle csak néhány méterre található középkori templomhoz és a körülötte kialakított temetőhöz tartozott.
Forrás: