Nyugdíjemelés, nő az alapellátásban dolgozók fizetése, hajléktalanok téli ellátása, új szabályok gépkocsival közlekedők részére. Az alábbiakban egy kis összeállítást olvashatnak, milyen fontosabb változások léptek életbe 2012. november 1-től Magyarországon.
Nyugdíjemelés
November elsejétől - január elsejéig visszamenőleges hatállyal - 1,6 százalékkal emelik a nyugdíjak és egyes szociális ellátások összegét. Az emelés egy átlagnyugdíjasnak havonta 1520, összesen tehát 15 200 forintot jelent.
A saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj havi 77 480 forint összeghatárig folyósítható együtt. Az érintettek visszamenőleg tíz hónapra a novemberre járó ellátással egyidejűleg, egy összegben kapják meg a különbözetet.
A Magyar Közlönyben október 11-én megjelent kormányrendelet értelmében hivatalból emelni kell az öregségi nyugdíjat, a rehabilitációs járadékot, az özvegyi nyugdíjat és számos más szociális ellátás összegét is. Ha egy ember egyidejűleg több, a rendelet alapján emelendő ellátást is kap, a járandóságokat külön-külön kell emelni.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a rendelet megjelenése után azt közölte: azok is megkapják visszamenőlegesen az 1,6 százalékos kiegészítő nyugdíjemelést, akik novemberben már nem jogosultak nyugellátásra. Ebbe a körbe tartoznak azok is, akik már nem minősülnek megváltozott munkaképességűnek, az időközben elhunytak után pedig az arra jogosult hozzátartozó igényelheti a kiegészítést.
Az Emmi felhívta a figyelmet, hogy az érintetteknek kérniük kell a nyugdíjfolyósító igazgatóságtól az időarányos különbözetet, míg azok, akik novemberben is jogosultak nyugdíjra, automatikusan megkapják az idén január és október közötti hónapokra járó emelés összegét.
Többet visznek haza az alapellátásban dolgozók
Novembertől 14 százalékkal növelik az egészségügyi alapellátás alapfinanszírozását, így már az alapellátásban dolgozók is többet kereshetnek.
Ezt Szócska Miklós egészségügyi államtitkár a kormányszóvivővel közösen tartott sajtótájékoztatón, augusztus 30-án jelentette be. Giró-Szász András közölte: a kabinet célja, hogy a lakóhelyétől függetlenül minden magyarnak közel azonos színvonalú intézményi ellátás legyen elérhető.
Az egészségügyi kormányzat becslése szerint az emelés legalább 27 ezer embert érint. Egy átlagos háziorvosi praxis havi finanszírozása 70-80 ezer forinttal, a védőnői szolgálatoké pedig 25 ezer forinttal nő. A folytatáshoz szükséges fedezet pedig a jövő évre is megvan – tette hozzá az államtitkár.
Balogh Sándor, az Országos Alapellátási Intézet főigazgatója az MTI-nek reagálva azt mondta: az alapellátást érintő kormányzati bejelentés egy fontos gesztus a szakma számára, és bár a bevételnövekedés nem fog minden gondot megoldani, akkor is egy olyan többlet, amely a háziorvosi praxisok működését könnyebbé, az ellátás minőségét jobbá teheti.
Ma kezdődik a hajléktalanok téli ellátása
A Menhely Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint a fővárosban biztosan elindul az alapellátás, vidéken viszont egyelőre nem állnak rendelkezésre a szükséges források. Soltész Miklós szociális államtitkár szerdán azt közölte, hogy a téli ellátásokra felhasználható szokásos kiegészítő pályázat novemberben jelenik meg.
Győri Péter, aki a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei szakmai igazgatója is, október 25-én az MTI-nek elmondta, a november elsején kezdődő téli ellátási szezonra a finanszírozáshoz szükséges összeg nem fog rendelkezésre állni. Egy minisztériumi keret külön bizonyos speciális téli ellátásokat finanszírozott. A pályázatokat azonban még meg sem hirdették - fűzte hozzá.
A szakmai igazgató szerint ez főleg a vidéket érinti, hiszen ott ebből a forrásból támogatják az alaphálózatot, vagyis a regionális diszpécserszolgálatokat és a téli krízisautókat. Egyelőre bizonytalan, hogy ott el tud-e indulni az alapellátás - jegyezte meg Győri Péter.
Mint akkor közölte, Budapesten az alaphálózatot fővárosi szerződés alapján működtetik, így ott biztosan megkezdődik az ellátás.
Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkára szerdán jelentette be, hogy újabb pályázatot ír ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma a hajléktalanok integrációjára, önálló életvitelük segítésére.
A 860 millió forint keretösszegű, a hagyományos ellátáson túlmutató pályázatra, amely egy hónapon belül jelenik meg, a Közép-Magyarországon kívüli régiókból jelentkezhetnek az ellátásban szerepet vállaló szervezetek.
Soltész Mikós elmondta azt is, hogy a téli ellátásokra felhasználható szokásos, kiegészítő pályázat novemberben jelenik meg, mintegy 400 millió forintos keretösszeggel.
Sokba kerül a gyorsforgalmi úton hagyni a járművet
A gyorsforgalmi utakról a közútkezelő eltávolíttathatja az ott veszteglő járműveket - ezt is tartalmazza a közlekedési szabályokat érintő törvénymódosítás, amely november elsején lép hatályba.
A módosítás szerint az elszállítás és a tárolás költsége mindig az üzemben tartót terheli. Amennyiben nem jelentkezik a járművéért, úgy a közútkezelő eladhatja azt, és ha mégis előkerül a tulajdonos, akkor megkapja a költségekkel csökkentett vételárat.
A jármű elszállítása előtt az üzemben tartót - tulajdonost - és a rendőrséget is értesíteni kell. Amennyiben az üzemben tartó nem érhető utol, elegendő az elszállítás után értesíteni őt.
A törvény az illetékes minisztert hatalmazza fel az elszállítás részletszabályainak meghozatalára.
Címkék könnyítik a gumiabroncs-választást november elsejétől
Újfajta, egységes címkével kell ellátni minden, az Európai Unióban (EU) forgalomba hozott gumiabroncsot november elsejétől - hívja fel a figyelmet a Magyar Gumiabroncs Szövetség az MTI-hez eljuttatott közleményében.
A gumiabroncscímke gyakorlatilag úgy néz ki, mint a háztartási gépeken található energiaosztály-besorolások: az ABC-betűi és színes sávok jelölik, hogy az adott gumiabroncs mennyire jól teljesít.
A színes és informatív jelölések alapján a vásárló segítséget kap, hogy megismerje az adott gumiabroncs legfontosabb jellemzőit, bár ezek nem tartalmaznak kritériumokat a téli útviszonyok között igazán fontos tulajdonságokról - emeli ki a szövetség.
Az egyik címke a gördülési ellenállás nagyságáról, vagyis lényegében az üzemanyag-hatékonyságról tudósít, a másik pedig az úgynevezett nedves tapadási mutatót, azaz a vizes úton szükséges fékút hosszát szemlélteti. Csakúgy, mint a háztartási berendezéseknél, az A-kategóriás abroncsok a legjobbak, míg a G-kategóriába soroltak a leggyengébbek.
A harmadik címke a kerekek által keltett külső zaj mértékére utal; a pontos decibelérték mellett a hangszórójel előtti fekete hanghullámok száma mutatja, hogy csendesebb vagy épp hangosabb abroncsot készülünk vásárolni - tájékoztat a Magyar Gumiabroncs Szövetség.
Morenth Péter, a szövetség ügyvezető elnöke a közleményben kifejti, hogy a címkézésre azért is van szükség, mert a modern gumiabroncsokról ránézésre vagy tapintásra az átlagos autós nagyon keveset tud megállapítani, így nehezen is tud eligazodni a több tucat gyártó számtalan terméke között.
A szakértő hozzáfűzi: az új abroncs kiválasztásában segíthet az abroncscímke, amit mindenképpen érdemes keresni gumiabroncs-vásárláskor. Ugyanakkor fontos, hogy az autósok a legmegfelelőbb téli gumiabroncsok vásárlásakor forduljanak más információs forrásokhoz, és például kérjék ki a gumiabroncs szerviz munkatársának szakmai véleményét is, mert a címkézés a téli gumiabroncs választásban nem segít. A szakértők egyöntetűen óva intenek az ismeretlen, ázsiai eredetű gumiabroncsok használatától, még akkor is, ha szerepel rajtuk EU abroncscímke - olvasható a közleményben.
A gumiabroncsok felcímkézésétől azt várja a szövetség, hogy a hatékonyabb és energiatakarékosabb típusok elterjedése jelentős gazdasági és környezetvédelmi előnyökkel is jár.
Forrás: MTI