Az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ (AÖFK) sajtótájékoztatón mutatta be a 2030-ig szóló Nemzeti Kerékpáros Stratégiát (NKS). A frissen elkészült tervezethez május 22-ig társadalmi vita keretében várják az észrevételeket.
Többéves munkával, több szakértő és civil szervezet bevonásával elkészült a Nemzeti Kerékpáros Stratégia tervezete, amely 2030-ig fogalmazza meg a terület céljait, fejlődési irányait és az ezekhez szükséges intézkedéseket – mondta a sajtótájékoztatón Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős államtitkár.
2016 óta számos fejlesztés történt a hazai kerékpározás terén: sokat fejlődött a kerékpáros infrastruktúra, elfogadtak egy KRESZ-módosító csomagot, de az államtitkár a Giro d'Italia magyarországi rajtját is az eredmények közé sorolta.
Az új kerékpáros stratégia megalkotásában négy fő civil szervezet segítette az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ munkáját: a Magyar Kerékpárosklub, a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség, a Magyar Kerékpáros Szövetség és a Magyar Kerékpáripari és Kereskedelmi Szövetség. Ez a sokszínűség is jelzi, hogy a stratégia a turizmustól a munkába járáson át a kerékpárgyártásig átfogóan határozza meg a szektor fejlesztési irányait – fogalmazott Révész Máriusz. Hozzátette: az NKS elkészítésében külföldi mintákat is figyelembe vettek, számos európai tanulmányút áll mögöttük, így az új kerékpáros stratégia nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét. Szándékuk szerint a tervezetben megfogalmazott intézkedések az infrastruktúra-fejlesztéstől az oktatásig iránytűként szolgálnak majd kormányzati és önkormányzati szinten egyaránt.
Berencsi Miklós, az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ (AÖFK) projektigazgatója elmondta, hogy az új EU-s ciklus elején már látják a kerékpározás fejlesztésére fordítható forráslehetőségeket, ezek remélhetőleg hamarosan elérhetők lesznek, de emellett magyar forrásokra is számítanak. Az NKS-ben szereplő tervek megvalósításának becsült költsége 248 milliárd forint, ennek legnagyobb részét két fő terület, az infrastruktúra és a turizmus, rekreáció fejlesztésére fordítanák.
A víziók megfogalmazását dán, holland, svéd, illetve régiós: cseh, szlovák, szlovén kerékpáros stratégiák tanulmányozása mellett hazai kutatások, adatelemzések, szakértői vélemények is segítették.
A fejlesztési célokat négy témakörben csoportosították: ezek a mindennapi kerékpározás, a turizmus és rekreáció, a közlekedésbiztonság és a képzés, szemléletformálás. A projektigazgató hozzátette: 2030-ig szeretnék a magyar közúthálózat nagy részét kerékpározhatóvá tenni, illetve 16 – megfelelő szolgáltatói háttérrel és összeköttetésekkel rendelkező – kerékpáros turisztikai térséget kívánnak létrehozni. Emellett pénzügyi ösztönzőket is javasolnak a munkáltatóknak és a munkavállalóknak a kerékpáros közlekedés támogatására; további KRESZ-módosítást javasolnak; terveik között szerepel az iskolák környezetének kerékpárosbaráttá alakítása és oktatóprogramok szervezése, és az iparági szereplők összefogására egy kerékpárgyártó-ipari klaszter létrehozására is javaslatot tesznek.
Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős államtitkár (b), Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke (k) és Berencsi Miklós, az AÖFK projektigazgatója a Nemzeti Kerékpáros Stratégiát bemutató sajtótájékoztatón
Fotó: MTI / Bruzák Noémi
Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke az őszinte helyzetértékelést és a rendszerben gondolkodást kiemelve jó és megvalósítható tervezetnek nevezte az új stratégiát, amelynek véleménye szerint legfontosabb célja, hogy a fejlesztések nyomán biztonságosan lehessen kerékpározni az országban. Megjegyezte, hogy a magyarok 16 százaléka elsődleges közlekedési eszközként használja a kerékpárt, ugyanakkor a közlekedésre fordítható költségvetési és uniós forrásokból csupán egy százalék jut a kerékpáros közlekedés fejlesztésére. Elmondta azt is, hogy méréseik szerint a biciklizők 90 százaléka közlekedési céllal, 10 százalékuk kikapcsolódásképpen ül nyeregbe.
Végül a Magyar Kerékpáros Klub elnöke hozzátette: reméli, az új stratégia megállítja vagy megfordítja azt a tendenciát, hogy a kistelepüléseken egyre többen ülnek autóba a kerékpározás helyett.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a kormany.hu oldalon elérhető és letölthető Nemzeti Kerékpáros Stratégiával kapcsolatos visszajelzéseket május 22-éig várják az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen.
Címlapfotó: AÖFK