„Üdvözlöm az Elnök Urat, jó napot Tanár Úr! Szép napunk van, ugyebár? A zserbót anyukám sütötte, fogyasszák egészséggel!
Na szóval, a Francia Forradalom! A Francia Forradalom neves történészek feljegyzései, és a mi kedves Tanár Urunk fantasztikus történelem óráin tanultak alapján bátran kijelenthető, hogy Franciaországban zajlott. Franciaország egy széltében, hosszában nagyon kiterjedt ország; ha szemben állunk a fali térképpel, akkor azt mondhatjuk, hogy Európa bal oldalán terül el. Ha Magyarország formáját rántott húshoz hasonlíthatjuk, akkor Franciaország leginkább egy kitárt karú, lábú, repülő bőregérhez hasonlatos. A bőregér, közkedveltebb nevén denevér az emlősállatok azon ritka faja, mely aktív repülésre is képes. Ultrahangok segítségével tájékozódik, oly módon, hogy az általuk kibocsátott jelek, visszaverődnek az útjába kerülő tárgyakról, élőlényekről. Sok fajtáját különböztetjük meg, vannak hártyás orrú denevérek, egérfarkú denevérek, csonkaujjú denevérek, és így tovább, és így tovább.
No de visszatérve a Francia Forradalomhoz, és Franciaországhoz. Azt már letisztáztuk, hogy a Francia Forradalom Franciaországban zajlott le. Hogy pontosan mely városokban, azon történelemtudósok még vitatkoznak, egy települést azonban minden korabeli forrás említ, ez a település pedig Párizs. Párizs számunkra talán leginkább a párizsiról lehet ismerős, vagy ha így érthetőbb a parizerről. A párizsi homogén metszéslapú, marhahúsból vagy sertéshúsból, vagy a kettő keverékéből (lópárizsi esetében lóhúsból), gyártási szalonna alapanyagból, jelleg- és ízkialakító anyagokból, esetleg sertés- és marhavágás étkezési melléktermékeiből készült húspépet tartalmazó, nagy (legalább 60 mm) átmérőjű, természetes vagy vízgőzt áteresztő vagy át nem eresztő műbélbe töltött, főzéssel hőkezelt, füstölt vagy füstöletlen, jól szeletelhető húskészítmény. Ennyit a párizsiról.
Az egész Francia Forradalom úgy kezdődött, hogy az egyik Renault-gyár feldühödött munkásai (nem a felvágottról van most itt szó) lerombolták a Pilvax kávéházat, mely a márciusi ifjak gyülekezőhelye volt. A felkelők vezére egy Bastille nevű szakszervezeti vezető volt, akinek eltökélt célja volt, hogy megdönti valahányadik Lajos király rendszerét. Segítségül hívott híres magyarokat is, például Petőfit, akiről hidakat, utcákat, tereket, iskolákat, művelődési házakat, újságokat, rádiókat, ételeket neveztek el hazánkban. Nos ez a híres magyar költő a Versailles-i kastély lépcsőjén (ahol megcsonkították az országunkat azok a kagylózabálók) olvasta fel legendás költeményét, a Toldit! No ekkor kitört a forradalom!
Tehát a Francia Forradalom. Egyébként a „francia” mint jelző sok helyen megtalálható a magyar nyelvben. Például „francia krémes”, „franciakulcs”, „francia saláta”, „francia buldog”… De igeként is használhatjuk, ilyen szó például a „franciázás”. Franciázáskor, a lány és a fiú úgy helyezkedik el egymáson, hogy, …ne? Szóval akkor ezt ne mondjam Elnök Úr? Térjek vissza az eseményekre ugye?
Nos tehát beszéljünk a kubikosokról, akik fontos szerepet játszottak az események sorában. Ők a szegényeket és a kispolgárokat támogatták, és… pillanat, nem kubikosok voltak, hanem jakobinusok, keverem a kettőt, elnézést. Szóval a jakobinusok vezették a felkelést, Buda visszavételéért. 1686.szeptember 2-án indult meg a roham, a pesti srácok vezetésével, Maléter Pál kapitánysága alatt. A védők, Abdurrahman pasával az élen a végsőkig kitartottak, de a szufla végül elfogyott, és Dobó István vezérletével, Dugovics Titusz hőstette közepette, bevették a magyar csapatok Budát, és kiszabadították onnan Táncsics Mihályt, akiről hidakat, utcákat, tereket, iskolákat, művelődési házakat, újságokat, rádiókat, ételeket neveztek el hazánkban. Párizsban közben megjelent Bem apó, aki egy rakpartról kapta a nevét, és Napóleon (jó konyak) seregeivel felvéve a harcot, egészen Erdélyig vonta vissza az ellenséges harcvonalat a francia főváros alól. Ekkor avatkoztak közbe az amerikaiak vadászrepülőikkel. Vezetőjük Churchill, akinek híres mondása, „Engedjétek hozzám a kisdedeket!”, egy hadiárvákat gondozó párizsi óvodában hangzott el, ellentmondást nem tűrően verte vissza a gyári munkások lázadását. Ez egy igen fontos esemény volt a Francia Forradalom eseményei sorában.
Egy nagyon jelentős fogalom még a kommün, de nem tudom mit jelent, úgyhogy inkább lapozok. Egyébként maga a „forradalom” szó is érdekes, hiszen „szétszedve” a szót, egy értelmes mondatot kapunk: „Forr a dalom.”. Olyan, mint a „Forr a borom”, de a „forraborom”-nak semmi értelme nincsen!
A Francia Forradalom időpontjáról még nem esett szó; nos én úgy tudom, nagyon régen volt, korábban, mint a mexikói foci vébé, ahol kikaptunk a szovjetektől 6-0-ra, de még az én születésnapomnál is előbb történt. Internet, meg wi-fi biztosan nem volt, meg a Jóban-rosszban sem ment akkor még a tévében.
A felvilágosodásról beszélnék még, arról a felvilágosodásról, ami végig kísérte az egész Francia Forradalmat. Tehát a felvilágosodás, általában már kora reggel elkezdődött, akkor, amikor a Nap első sugarai elérték a földfelszínt, csodálatos színbe öltöztetve a kora reggeli francia forradalmi tájat. Ennek ellenkezője a besötétedés, amiről érdekes módon, semelyik történész nem írt soha, és a tankönyvekben sincsen semmi nyoma.
Fejezzem be Elnök Úr? Igen? Nem voltam elég pontos, szabatos? Ja, hogy adjam át a helyem a következőnek! Pedig annyi mindenről szerettem volna még mesélni…”