artand001bakonszeg001darvas001komadi001korosszegapati001magyarhomorog001mezosas001nagykereki001szentpeterszeg001tepe001ujiraz001vancsod001

2024. március 29. péntek

Katalin Motel és Étterem

Berettyóújfalu, Király-Hágó u. 22.

06 (54) 401-537

06 (20) 421-9411

HETI MENÜ ÉS ÉTLAP

Az 1988-as Nemzeti olvasókönyv könyvismertetőjének részletét kapták a középszintű magyarérettségi első részében a vizsgázók – ez alapján kell válaszolniuk a szövegértési kérdésekre.

A szövegértési feladatsorra 60 percet kapnak a vizsgázók, a kérdések egy hosszabb szöveghez kapcsolódnak. Ez a feladatrész egyértelműen a szövegértési kompetenciát méri fel, vagyis különösebb tárgyi tudás nélkül is megoldható.
Kartinthy Frigyes két karcolatának összehasonlító elemzése, Arany János Tetemre hívás című művének elemzése és a heroikus életfelfogásról szóló érvelés közül választhattak a diákok a középszintű magyarérettségi második részében.
Az esszéfeladatokra összesen 180 percet kapnak a vizsgázók, a három feladat közül egyet kell kiválasztani. Az eduline-nak nyilatkozó szaktanárok szerint az érvelés és a műelemzés a legnépszerűbb, a legkevesebben évről évre az összehasonlító elemzést választják.
„Sokan könnyűnek tartják az érvelést, pedig nem elég, ha a diák leírja a gondolatait az adott problémáról. Az érvelésnek kötött szabályai vannak, a véleménynek megalapozottnak kell lennie, és jó, ha irodalmi hivatkozás is megjelenik a dolgozatban” – nyilatkozta korábban az eduline-nak Forgács Róbert, a budapesti Eötvös József Gimnázium magyartanára.
A második választható esszéfeladat egy mű értelmezése – az elmúlt években mindig egy magyar novellát választott ki a tételkészítő bizottság, általában olyan szerzőtől, akinek az életműve középiskolai tananyag. Tavaly Móricz Zsigmond novellája, korábban Kosztolányi Dezső, Csáth Géza, Lázár Ervin művei kerültek elő az érettségin. „Itt is vannak buktatók: fontos, hogy nem a szöveg tartalmát kell leírni, hanem elemezni kell a művet a tanult szempontok alapján. Érdemes írni néhány gondolatot a szerzőről, a címről, a szerkezetről, a narrációról és a mondatformálásról” – foglalta össze a tudnivalókat Forgács Róbert.
 
A diákok általában a harmadik feladatot tartják a legnehezebbnek, az összehasonlító verselemzéshez ugyanis már komoly szaktudás kell. „Itt a két költő műveit kell összevetni, elemezni a hasonló és eltérő vonásokat. Ezt a feladatot kevesen választják, mert ez igényli a legmélyebb tárgyi ismeretet” – mondta az Eötvös József Gimnázium magyartanára.
 
forrás: eduline.hu
 

You have no rights to post comments