artand001bakonszeg001darvas001komadi001korosszegapati001magyarhomorog001mezosas001nagykereki001szentpeterszeg001tepe001ujiraz001vancsod001

2021. december 7. kedd

Katalin Motel és Étterem

Berettyóújfalu, Király-Hágó u. 22.

06 (54) 401-537

06 (20) 421-9411

INGYENES házhozszállítás!

"A" menü:

Tejfölös zöldbableves

Búbos csirkemell karika burgonyával

"B" menü:

Húsleves csigatésztával

Rántott szelet vegyes körettel

Heti desszert (500 Ft):

Gesztenyés-meggyes palacsinta

HETI MENÜ ÉS ÉTLAP


piri2
Bessenyei ltp. üzletsor
06 (30) 874-9786

06 (30) 596-1883

INGYENES házhozszállítás!

"A" menü:

Csontleves

Meggymártás pirított darával, párolt szelettel

Heti "B" menü:

Hamis gulyásleves

Csirkemell csíkok rizzsel

HETI MENÜ

Szerdán a történelemmel folytatódik az érettségi: az emelt szintű írásbelit 5700-an, a középszintűt 80 ezren írják meg. Melyek a leggyakoribb hibák a középszintű töriérettségin? Miért kell vigyázni az atlasszal? Tanácsok vizsgázóknak.

Nem lehet megtippelni, milyen kérdések lesznek a töriérettségin, úgyhogy nem is érdemes erre építeni - szögezte le Lőrinc László, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium szaktanára, aki szerint az utolsó órákban érdemes átnézni a történelem "sarokpontjait", amelyekről a tankönyvek is részletesebben szólnak, valamelyik téma ugyanis minden évben előkerül az érettségin. A korai témák közül ilyen például Szent István uralkodása, az Aranybulla kora vagy az ország három részre szakadása.

A szaktanár szerint városi legenda, hogy olyan eseményekhez kapcsolódnak a töriérettségi feladatai, amelyeknek éppen évfordulójuk van. "Soha nem tapasztaltam, hogy ez így lenne" - mondta, hozzátéve: érdemes alaposan átnézni, mit hol lehet megtalálni a történelmi atlaszban.

Milyen a középszintű feladatsor?

A középszintű töriérettségi két részből áll: először 10-12 rövid feladatot kell megoldani, ezek a szaknyelv ismeretét, a tárgyi tudást (évszámok, nevek, topográfia) ellenőrzik, általában szövegeket, képeket vagy diagramokat kell értelmezni.

A második rész nyolc esszéfeladata közül hármat kell kiválasztani és megoldani: egy témának az egyetemes történelemhez kell kapcsolódnia, kettőnek pedig a magyar történelem megadott korszakaihoz. Utóbbi két téma közül az egyikről rövidebb (70-90 szavas), a másikról pedig hosszabb (150-160 szavas) fogalmazást kell írni. A középszintű vizsgán mindkét feladatrésznél lehet használni történelmi atlaszt, míg emelt szinten csak az esszékérdéseknél.

Több múlik azon, mit tudtok, és mit nem

A középszintű érettségi mindkét részében szöveges vagy képi forrásokat használnak a vizsgázók: míg a korábbi években a forrás alapján is meg lehetett válaszolni a kérdések jelentős részét, 2012 óta inkább a tárgyi tudást méri a teszt.

A történelmi atlasz a legjobb puska

„A sikeres érettségihez érdemes elsajátítani az atlasz használatát. Ha valaki az utolsó pillanatban még szeretne készülni, annak az atlasz forgatását javaslom” – mondta Lőrinc László. Szerinte sok mindent ki lehet nézni az atlaszból, olyan kérdés viszont nincs, amit egyedül ez alapján meg lehetne válaszolni.

Emellett az atlasz használatánál is előfordulnak tipikus hibák, amelyek miatt pontokat lehet veszíteni: „Az egyik atlasz kronológiájában például nem szerepel a második világháborús tengelyhatalmak katonai szövetsége, a háromhatalmi egyezmény, míg az antikomintern paktum igen, pedig előbbi jóval fontosabb esemény volt. Ha valaki csak az utóbbit emeli ki egy világháborús tételnél, a javító tanár rájöhet, hogy csak az atlaszból puskázott.” Ugyanígy jellemző hiba, ha valaki az atlaszt „ész nélkül” használja, felsorolja a benne található adatokat, de nem értelmezi azokat. „A Rákóczi-szabadságharcról szóló tételnél például a térképről ki lehet másolni, hogy hol, mikor voltak csaták, de ez önmagában kevés, a javító nem erre kíváncsi, hanem arra, hogy a diák megértette-e a nagyobb folyamatokat, amelyeket ezekből az eseményekből ki lehet olvasni” – mondta.

„Tavaly több volt az alibi-forrásos feladat, melyek megoldásánál inkább a hozott tudás számított” – mondta Lőrinc László. Az pedig régi probléma, hogy a forráskritikáért nem jár pont, többnyire elegendő a források megértése.

Mi a nehéz, mi a könnyű?

Lőrinc László szerint nem lehet nehezebb és könnyebb korszakokról, témakörökről beszélni, minden diák számára más téma jelent gondot. „Általában az adott diák érdeklődése határozza meg, hogy milyen témákat tart nehezebbnek. A második világháborút például jól szokták tudni azok, akik érdeklődnek a történelem iránt, azok viszont nehezen tanulják meg, akiket eleve nem érdekel ez a tárgy. Ami bárki számára problémás lehet, az az 1945 utáni korszak, hiszen sok gimnáziumban eddig már el se jutnak az órákon, a diákok nem is tanulnak róla, csak ha önállóan néznek utána” – mondta.

Ugyanez igaz a feladattípusokra: „aki pontos és precíz, annak a tesztkérdések lesznek könnyebbek, aki kreatív, annak az esszé megy majd jobban. Bár a teszt szerintem néha túl egyszerű, van, aki azt hiheti egy-egy feladatra, hogy becsapós, így hibás választ jelöl meg. A valódi tudást sokkal jobban mérik az esszékérdések.”

Nincsenek típushibák

A szaktanár szerint nehéz tipikus hibákról beszélni, a diákok sokféle hibával szoktak pontokat veszteni. „Sokan néhány tesztkérdésnél hajlamosak leragadni, ezért érdemes megtanulni, hogyan lehet jól gazdálkodni az idővel, például először csak azokra a tesztkérdésekre kell válaszolni, amelyekben biztosak vagyunk, és a nehezebbekre az esszé után visszatérni. Az esszénél sokan kifutnak a keretből, túl sokat írnak, de a megadott terjedelmen túli szövegrészeket az értékelésnél már nem veszik figyelembe. Ezért érdemes először vázlatot írni, majd ez alapján elkészíteni a fogalmazást" - tanácsolta.

És persze kétszer-háromszor el kell olvasni a feladatot, „volt olyan, aki a reformkor helyett a reformációról írt egy alapos esszét, amit persze nem lehetett értékelni, mert nem az volt a kérdés.” Lőrinc László szerint érdemes vigyázni az interneten található kidolgozott tételekkel is, ezeket ugyanis általában diákok töltik fel, némelyik túl hosszú, és nem elég lényegre törő. A nyomtatásban megjelent, érettségire felkészítő kiadványokat viszont érdemes átlapozni.

Forrás: