2016. február elsejétől irányítja a Bihari Múzeum sokszínű kulturális tevékenységét Korompainé Mocsnik Marianna. Néhány kérdés erejéig az új múzeumvezető asszonnyal beszélgettem.

/Marianna megengedte, hogy tegezzem, így az interjúban is a tegeződés mellett döntöttünk./

Néhány mondatban mutatkozz be, mit tudhatunk rólad? 

Általános és középiskolai tanulmányaimat Salgótarjánban végeztem, majd Nyíregyházán, Debrecenben és Budapesten tanultam. Magyar – orosz – német – néprajz szakos tanár, etnográfus, múzeumpedagógus végzettséget szereztem. Amint látod, sok-sok évet töltöttem tanulással, ami az egész életemet meghatározza. Egyébként a nem túl gyakori családnevem (Mocsnik) is ezt jelenti: tudni vágyó ember. 15 évig egy debreceni általános iskolában tanítottam, majd pedig régi álmom vált valóra, amikor kiállításokkal kezdtem el foglalkozni. 15 éve járom a megyét, sőt a megye határait is átléptem és érdekesebbnél érdekesebb feladatokat kapva igyekszem a múzeumok – tájházak – kiállítóhelyek – galériák világában a látogatók figyelmét az értékekre felhívni, számukra a települések „kincseit” megmutatni. Ebben a munkámban nagy segítségemre van a férjem: Korompai Balázs, a Déri Múzeum történésze.

Hogy merrefelé jártam muzeológusként, múzeumpedagógusként? Nem is könnyű felsorolni! Hajdúhadházon Béres László polgármester úr felkérésére készítettük el a Földi János Emlékház, a Hajdúhadházi Galéria, az Égerházi Imre Emlékház, valamint az Egyház- és iskolatörténeti állandó kiállításokat. Létavértesen Vályiné Pápai Viola igazgató asszony megbízásából állítottuk össze az Irinyi János Kiállítóhely állandó kiállítását. Nagy feladat volt a megújuló zsákai kastély kiállításában is közreműködni, hiszen a Rhédey Kastély Kulturális Örökség Alapítvány hosszú távon tervez és a kultúra bástyája szeretne lenni a kis bihari településen.

Nagyon szeretek mind a gyermek, mind a felnőtt csoportokkal foglalkozni. Minden találkozás, alkalom újabb és újabb kihívás és egyúttal lehetőség az irodalom, a történelem, a néprajz, a művészetek vagy a természettudomány népszerűsítésére. Múzeumpedagógusként ez az alapelv vezérelt, amikor Hajdúhadházon, Püspökladányban, Tiszaszederkényben, Hajdúböszörményben, Hajdúnánáson és egy kis megszakítással most újra itt, Berettyóújfaluban dolgozom. Az elmúlt évben 8 hónapon át Sándor Mária kolléganőmet helyettesítve kerültem a Bihari Múzeumba. Bevallom, ennyi idő elegendő volt ahhoz, hogy a szívembe zárjam ezt a kis múzeumi közösséget, az itt élő embereket, a bihari tájat és a hagyományőrző szemléletet, amit a járás településein tapasztaltam. Kállai Irén igazgató asszony hívott vissza a Hajdúságból Biharba, és álmaimban sem gondoltam volna, hogy ez a visszahívás nemcsak a muzeológusi feladatokra szól, hanem ettől jóval többről.

Pályafutásod során voltak-e vannak-e példaképeid?

A szüleimtől, akik az egészségügyben dolgoztak, becsületet, kitartást, egyenes jellemet és a biztos családi hátteret kaptam útravalóul. Bár nem mindig volt könnyű megtartanom mindezt, de hajthatatlan vagyok, s ezekből az elvekből nem engedek. Általános iskolában Molnár István Tanár úr volt a meghatározó számomra, matematikát tanított. Bár teljesen humán érdeklődésű vagyok, az ő személyisége, pedagógiai módszerei, szigorú, de következetes tanítása-nevelése késztetett arra, hogy a tanári pályát válasszam. Középiskolásként Czinke Ferenc Kossuth-díjas grafikus, rajztanárom szavait ittam. Ő szerettette meg velem a művészetet, s azóta is rajongója vagyok ennek a művészeti ágnak. Így érthető talán, hogy miért örülök, ha a munkám során egy-egy kiállítás megrendezésére vagy megnyitására felkérnek.

Jöttek a főiskolai-egyetemi évek és újabb kihívások.Dr. Dancs Sándor tanár úrtól megtanultam, hogy nem elég egy idegen nyelvet beszélni, hanem az adott nép kultúrájának megismerésén át vezet az út a hiteles nyelvhasználathoz. Ugyanezt erősítette bennem a német nyelv területén Dr. Barabás László tanár úr. A néprajz területén sokat köszönhetek Dr. Ujváry Zoltán professzor úrnak, aki biztatásával nemcsak az etnográfia, hanem Holló László művészetén keresztül a XX. századi alföldi képzőművészet világába is bevezetett.

Múzeumpedagógusként Kesik Gabriella órái voltak számomra felejthetetlenek és rendkívül hasznosak. Hálás vagyok az életnek, mert munkám során mindig találkoztam olyanokkal, akikre érdemes volt felnézni, akiktől tanulhattam. Pedagógusként egykori igazgatómat, Kulcsár Gábornét tekintem példaképemnek, a múzeumi életben a Sóstói Múzeumfalu igazgatóját, Dr. Páll Istvánt.

A Bihari Múzeum hét állandó kiállítással és folyamatosan megújuló, új időszaki kiállításokkal csábítja az érdeklődőket. Milyen kiállítások, programok várhatóak?

Azt vallom, hogy egy múzeumnak élőnek kell lennie, vagyis mindig legyen valami, amiért érdemes betérni. Az időszaki kiállítások témáit úgy válogattuk össze, hogy minden korosztályt, nemet és érdeklődést elérjünk velük. Jelenleg a Magyar Földrajzi Múzeum vándorkiállítása vendégeskedik nálunk, amely Balázs Dénes földrajztudós, a karsztok nemzetközi hírű kutatójának a világ 130 országában tett 3.276 expedíciós napjába és az ott szerzett tapasztalataiba enged bepillantást. Minden hónap 3. szombati napján családi délután keretében programjainkkal vele tartunk képzeletben, májusban az amerikai kontinensre, júniusban Erdélybe, júliusban pedig Ázsiába várja a látogatókat. Július végén új témával jelentkezünk: Rácz Erika ötvös, a Népművészet Ifjú Mestere csodálatos ékszerei és mentegombjai, valamint a debreceni Tafota Szalon különleges ruhái várják az érdeklődőket.

Ősszel Mundérba bújt történelem címmel a hadtörténet kerül a középpontba, amely a XX. század meghatározó katonai eseményeit hozza el a látogatóknak. Advent idején pedig mi is szeretnénk ünnepi köszöntésbe öltöztetni múzeumunkat és termeinkben, valamint programjainkkal megidézni az elmúlt évszázad karácsonyait. Ez lesz a mi karácsonyi ajándékunk a hozzánk betérő kedves múzeumbarátoknak.

Évről évre egyre népszerűbb a Múzeumok Éjszakája városunkban is. Idén milyen témakört ölel át ez a rendezvény?

Amint említettem, jelenlegi időszaki kiállításunk a nagy világjáró, Balázs Dénes utazásait mutatja be. Aki szeretne még többet megtudni expedíciós útjairól, feltétlenül látogasson el hozzánk június 25-én, a Múzeumok éjszakáján. 8 óra alatt bejárjuk a világot a neves kutató nyomában. Ízelítőül néhány program: A karsztok világát a barlangász csoport élménybeszámolója idézi majd meg, lesz tibeti kalandozás, ásvány- és lepkegyűjtemény, fizikai kísérletek, Fele sem igaz vetélkedő, kézműves foglalkozás, turisztikai vásár, díszállat bemutató, táncház, filmvetítés a moziban. És még sok érdekesség. Hogy le ne maradjanak, kövessenek bennünket a vagy a .

Hogyan fogalmaznád meg hitvallásodat, elkötelezettségedet a Bihari Kistérség, a Bihari Múzeum iránt? Tervezel-e változásokat, újításokat a múzeum életében?

Az a tény, hogy Bihari Múzeum megkapta az Év Múzeuma 2014 díjat, úgy érzem, hogy az évtizedek alatt elvégzett komoly szakmai tevékenység és a tartalmas munka elismerése. Ez a cím kötelez és nemcsak az én munkámat, hanem munkatársaim mindennapjait is meghatározza. Öröm azt látni, hogy a város mellett a környező települések is számítanak ránk, jönnek és hívnak bennünket foglalkozásokra, szívesen látják kiállításainkat, részt vesznek versenyeinken, segítségünket kérik szakmai kérdésekben. Olyan ez, mint egy nagy család!

Én élvezem ezt a kulturális barangolást, mert nagyszerű helyekre jutottam el, sok kiváló emberrel ismerkedtem meg és végtelenül sok tapasztalatot szereztem, amelyeket hasznosítani tudok nemcsak itt, Berettyóújfaluban, hanem más szakmai munkámban is. A Tájak – Korok – Múzeumok Egyesület országos alelnökeként őszinte szívvel hívom a túrázókat Biharba és megismerve a megye ezen részét, örömmel segítek távolabbról érkezőknek egy élményekkel teli bihari barangolás megszervezésében. Múlt évben kinevezett megyei múzeumi koordinátorként a nagy tapasztalatokkal rendelkező Kállai Irénke mellett tanulom ezt a „szakmát”, és hiszem, hogy ezáltal segíteni tudom nemcsak a Bihari Múzeum, hanem a járás gyűjteményeit is. Mert Berettyóújfalu Bihar szíve, de úgy érzem, hogy akkor igazán erős, ha magához öleli és segíti a többi bihari települést. A múzeumban ennek szép hagyományai vannak, s mint néprajzos és a Tájházszövetség Kelet-magyarországi elnökségi tagja ezt erősíteni tudom.

Fiatal és lelkes munkatársaim nélkül mindez csak álom maradhatna. Közös elhatározással, sok ötlettel szeretnénk bővíteni a kínálatot. Egy pályázat segítségével kívánjuk a múzeum helytörténeti kiállítását megújítani, szakmai konferenciákat szervezünk ősszel az ’56–os évforduló, valamint a tájházak kiadványai témakörben. Aktív résztvevői leszünk az országos Ars Sacra Fesztivál, a Kulturális Örökség Napok és a Múzeumok Őszi Fesztiválja programsorozatának. Már hónapok óta zajlik a múzeumi önkéntesek képzése, akiknek a munkájára később örömmel számítunk. Nyáron történelmi táborokkal várjuk a gyerekeket. És még sorolhatnám a sok és érdekes programot.

2016 februárjában indult útnak az igen sikeres Múzeumi Tudástár. Mit tudhatunk erről, milyen előadásokon vehetnek még részt az érdeklődők?

Valóban, immár negyedik alkalommal tartottunk szabadegyetemi előadást múzeumunkban. A sorozatot Csarkó Imre történész kollégám könyvbemutatója nyitotta, majd Korompai Balázs történész ’48-as előadása következett. Áprilisban Keresztúri Mária debreceni költő mutatkozott be, néhány nappal ezelőtt pedig Nyakas Miklós történész a Báródságról tartott előadást az érdeklődőknek. Június 9-én pedig a római magyar emlékekkel ismerkedhetnek meg a hozzánk ellátogatók. A „Tudástár – szabadegyetem mindenkinek” előadásaira minden hónap második csütörtöki napján kerül sor, várunk mindenkit szeretettel.

A múzeum vezetése mellett mivel töltöd a szabadidődet?

Na, ez az, ami alig van. Elmondhatom, hogy a munkám egyben a hobbim is. Ez fordítva is igaz. Általános iskolás gyermekeim: Hunor és Kincső abban nőnek fel, hogy sokat utazunk, kirándulunk, feltöltődünk. Ilyenkor persze nem vak az ember, hanem látjuk mások jó ötleteit, kezdeményezéseit, kapcsolatokat építünk és továbbgondoljuk, hogy mi az, ami ebből nálunk is megvalósítható. Közel 8 éve működik Hajdúhadházon a „Kulturális értékeinkért” Baráti Kör, amelynek családommal együtt tagjai vagyunk. Sok szép, közös kirándulást, találkozót, tábort szerveztünk. Ezek mind olyan élmények, amelyek gazdagítják az embert és erőt adnak az új feladatokhoz. Szeretek olvasni, nagyon szívesen hallgatok zenét, jöhet a színház és mozi is. A képzőművészetért különösen rajongok. De az is örömmel tölt el, ha szép nyári estén a családdal „sütünk-főzünk” a kertünkben vagy egy jót beszélgetünk a barátokkal. Bárcsak mindenre lenne elég időm!

Mi az a gondolat, ami végig kíséri az életed?

Sokszor megkérdezik tőlem, hogy elégedett vagyok-e az élettel. Úgy érzem, hogy igen. Nem volt mindig könnyű, sokszor vártak rám komoly próbatételek. De Wass Albert: Elvész a nyom című regényének gondolata hitemmé nemesült: „Elég, ha dolgozunk, s a munkánk elmondja helyettünk is a világnak, hogy mit érünk.”

Köszönöm, hogy válaszoltál kérdéseimre! Neked és a Bihari Múzeum valamennyi munkatársának jó munkát kívánunk!