Kari Sándor operatőr Tájak és emberek című filmsorozatának újabb bemutatóján, 2016. április 5-én ismét megtelt a Nadányi Zoltán Művelődési Ház nagyterme.

Kocsis Csaba népművelő bevezetője után Seres Katalin, a sorozat háziasszonya köszöntötte az érdeklődőket. Kari Sándorné, a Szivárvány Református Óvoda vezetője Kőmíves Kelemen népballadáját adta elő, mely a filmen bemutatásra kerülő Déva várához kapcsolódott. Ezúttal megjelent Bereczki Nándor utazási vállalkozó is, akivel számtalan utat tettek meg Erdélyben a film készítői és Berettyóújfalu polgárai is. Az est szponzora Éles Károly volt, akinek Berettyóújfaluban és Berettyószentmártonban lévő Stella pékségének kenyerét, kalácsait, pogácsáit kínálták a vendégeknek.

A vetítés Déva várának bemutatásával kezdődött, majd Herkulesfürdőre látogattunk, ahol már a rómaiak fürdőt létesítettek és az Osztrák-Magyar Monarchia idején is kedvelt és szépen kiépült fürdőváros volt. Csodálatos élményt nyújtott a hajóút az Al-Dunán, a Vaskapu, melynek kiépítése Gróf Széchenyi István nevéhez fűződik, a Kazán-szoros, Decebal dák király monumentális sziklába vésett arcképe. Orsova görög-keleti temploma és kolostora szintén nem mindennapi látnivalót tártak elénk.

Sajnos Jókai Mór Aranyemberének Ada-Kaleh szigete már nem látható, a vízierőmű megépítésével örökre hullámsírba veszett. A múzeumban bemutatott szobák és használati tárgyak felidézték a település történetét. Galambóc vára egykor a legdélebbi határvidékét védte országunknak. Zsigmond király építette, de az oszmán birodalom hadserege ellen nem tudta megvédeni, ő maga is majdnem odaveszett az ütközetben.

Oravica városának közadakozásból épült legrégibb színházának megtekintése is érdekes látnivaló volt. Valaha magyar, német és román nyelven folytak itt az előadások. A székelyek szent hegye, a Madarasi-Hargita, melynek tetejéről csodálatos a kilátás. Az ott látható emlékművek kopjafák, jelfák, magyar és székely zászlók jelzik, hogy zarándokhellyé vált, csakúgy, mint Csíksomlyó ferences kegytemploma, ahová minden pünkösdkor elzarándokolnak a székely és a csángó római katolikusok. Ma már az egész világ magyarsága itt találkozik ezen az ünnepen. Híres Szűz Mária és a kis Jézus fából faragott, festett szobra, melynek gyógyító erejét már az egész világon ismerik.

A tordai-hasadék keletkezését Szent László királyunknak a kunok ellen vívott harcával köti össze a népi emlékezet. Szinte minden árpád-kori templomunk falfestményén láthatóak ezek a jelenetek. Torockószentgyörgy várát ugyancsak a néphit szerint óriások építették. Sajnálatos módon egyre pusztul ez a csodálatos építmény, ahonnan pompás kilátás nyílik a Torockói-medencére és a Székelykőre.

Arcra vésett nehéz napok címet viselte a Molnár Béla gyimesközéploki, Hidegség-patak mentén élő 68 éves idős emberről készült film, melyből megismerhettük az ott élők küzdelmes, dolgos hétköznapjait.

A filmek bemutatása nem csak képeivel, de zenei aláfestésével is nagyszerű élményhez juttatta a nézőket.

A filmvetítés egy zenés klippel zárult, melyet Kari Sándor készített és az Erdélyben készült felvételeivel színesített. A klipben Karácsonyi Zsolt Peremversét a Körömvirág együttes előadásában hallhattuk, melyet Kocsis Csaba zenésített meg.

Az est háziasszonya szóvá tette, hogy a város médiáiban nem kapott kellő figyelmet a 2015-ben és 2016-ban is a legtöbb látogatót vonzó rendezvénysorozat. Ezzel a város lakosságát fosztották meg a filmvetítésekkel kapcsolatos információktól.

Kari Sándor megköszönte családjának, valamint segítőinek, Gombos Évának, Seres Katalinnak és Vékonyné Somi Erikának közreműködését, segítségét a filmek elkészítésében. Örömét fejezte ki, hogy a vetítések alkalmával megtapasztalhatta, hogy milyen sokan szeretik Erdélyt és az ott élő embereket. Boldog azért, mert a fiók mélyéről elővett filmjeit közkinccsé tehette. Reméljük, hogy lesz még folytatása!

A szokásokhoz híven, a filmeket bemutató DVD-k sorsolásával, a vendégek kínálásával és egyéni beszélgetésekkel ért véget az előadássorozat.