Fennállásának 65. esztendejét ünnepli városunk könyvtára a Sinka István Városi Könyvtár. 2015. szeptember 24-én egy Sinka-emlékdélutánnal emlékeztek meg e jeles évfordulóról.
A könyvtár folyosói az emlékezés és a visszatekintés örömét, pillanatait elevenítették meg. A kiállított tárlókban írók, költők dedikált könyvei fogadtak bennünket. Tablók formájában könyvtártörténeti visszatekintés is megelevenedik, mely az egykori munkatársak, olvasó táborok, író-olvasó délutánok könyvtártörténeti pillanatait örökítette meg.
A délutáni rendezvény Muraközi István polgármester úr köszöntőjével vette kezdetét. Mint elmondta, az önkormányzatnak az egyik legfontosabb feladata - ha vannak ilyen intézményei, mint a múzeum és a könyvtár - a mindennapi nehézségein átgázolva, úgy végezzék a munkát, hogy a szolgáltatás igénybe vevők, könyvtár látogatók a nehézségekből semmit se lássanak.
Záró gondolataiban megköszönte a könyvtár dolgozóinak azt az áldozatos munkát, amelyet ebben a nem túl könyvbarát világban nap-mint nap megtesznek. A könyvtár munkatársai az olvasás szeretetére és a könyvtár látogatók nagyobb számának elérése érdekében sok rendezvényt szerveznek, iskolakönyvtárat is működtetnek.
Lackó Györgyné könyvtárvezető visszaemlékezésében egészen 1950-től elevenítette fel a könyvtár történetét:
„1950-ben augusztus 20-án adták át Berettyóújfaluban a Kultúrházat, a volt Leventeházat, ma Nadányi Zoltán Művelődési Központ, amelyben a mai könyvtár első jogelődje kapott helyet.
A Hajdú-Bihari Néplap 1951 tavaszán így számol be az akkori eseményekről:
„A körzeti könyvtárak között Hajdú-Bihar megyében kiemelkedő Berettyóújfalu eredménye, ahol 1100 olvasótag van beiratkozva, s nem ritka, amikor egy este 100-150 könyvet is kivisznek. Most újabb körzeti könyvtár létesül Berettyóújfaluban, a Kultúrotthonban. 82 népkönyvtárat, TSZCS-ket, gépállomásokat, állami gazdaságokat ezután innen látják el könyvekkel."
A könyvtárosok legfontosabb feladata az volt, hogy a megfelelő könyvet eljuttassák az olvasóhoz. A könyvtári állományba csak az engedélyezett és elfogadott könyvek kerülhettek. Az olvasókörök, könyvankétok, könyvkiállítások célja volt, hogy az egyes könyvek anyagának megismertetésével, megbeszélésével alakítóan hasson az emberek életére. A könyvtári dolgozóknak központilag határozták meg, hogy mely könyveket kell népszerűsíteni, illetve milyen fő szempontok alapján kell azokat bemutatni.
A 65 év alatt hosszú út vezetett a mai arculat kialakulásáig mondta a könyvtárvezető, melyet a tablókon keresztül elevenítettek meg, mely az Egy könyvtár korszakváltásai - 65 éves a városi könyvtár Berettyóújfaluban címet viseli. A hat tablón a könyvtár megalakulásától kezdődően napjainkig követhetjük nyomon a változásokat, a fejlődés útját.
Dr. Bakó Endre irodalomtörténész, Dr. Takács Miklós László egyetemi adjunktus, Dr. Tóth Matolcsi László egyetemi tanár egy kerekasztal beszélgetés során a Kelet Népe irodalmi folyóiratra emlékeztek vissza. Mint azt az irodalomtörténész elmondta, a Kelet Népe valóban nem a Nyugattal szemben jött létre. Ignotust idézve így fogalmazott: ”…Keletről jöttünk ugyan, de mi nem keleti nép vagyunk, mi nyugati nép vagyunk, mi a nyugati kultúrkörbe tartozunk…” A beszélgetés vezérfonala a Kelet Népe, a sajtó, az irodalom és eszmetörténet tükrében témakörében zajlott.
A rendezvényen került sor „A betű, a szellemi kincstár kulcsa” elnevezésű pályázat eredményhirdetésére, melyre 14 pályamunka érkezett.
Minden könyv nevel, szórakoztat, hordoz, közvetít valamilyen értéket. A család, a környezet meghatározó szerepe is megjelenik, mondta értékelőjében Lackó Györgyné könyvtárvezető. Volt, aki versben fogalmazta meg, mit jelent számára a betűk és számok világa. Minden pályázó jutalomban részesült.
Az eredményhirdetést követően a 65 éves könyvtár megünneplésére vendégfogadáson vehettünk részt, ahol a könyvtár egykori és jelenlegi munkatársai, igazgatói, régi és új olvasói is kötetlenül beszélgethettek.
