Hagyományteremtő szándékkal indult útnak a Biharországi Esték elnevezésű rendezvény sorozat Berettyóújfaluban. Már második alkalommal tartották meg az estet, ahol a Biharország havilap és a Várad folyóirat aktuális számainak bemutatása mellet, egy-egy íróval, költővel ismerkedhetünk, a mostani est vendége Markó Béla költő volt.

A Nadányi Zoltán Művelődési Központ, a Bihari Múzeum és a Sinka István Városi Könyvtár Kulturális Egységének szervezésében került sor a II. Biharországi Estékre a Művelődési Központ Színháztermében 2015. január 29-én. Az est vendégei, Elek Tibor irodalomtörténész, a Bárka folyóirat főszerkesztője és Markó Béla költő voltak. A házigazdák ezúttal Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője és Kocsis Csaba népművelő voltak.

Ismerjük meg néhány mondat erejéig a mai est vendégeit:

Elek Tibor József Attila-díjas irodalomtörténész, a Bárka folyóirat (és a Bárkaonline internetes magazin) főszerkesztője, emlékezetes kritika-, tanulmány-, esszé-, és beszélgetéskötetek szerzője, kiemelkedő jelentőségű alkotók életművének monográfusa.

Markó Béla erdélyi magyar költő és író, tanár, szerkesztő, politikus. Kedvelt versformája a szonett, szívesen ír gyermekverseket is. 1976-1989 között Marosvásárhelyen az Igaz Szó szerkesztője, majd ezt követően 2005-ig a Látó irodalmi folyóirat főszerkesztője. Számos kitüntetés birtokosa.

Az estet Kocsis Csaba nyitotta meg, aki a költő által megzenésített verseket énekelt. Egy kis történeti áttekintés útján követhettük nyomon a politikus, költő élettörténetét, melyet az irodalomtörténész vázolt fel nekünk.

A monográfiában a szerző ezekre a kérdésekre kereste a választ: lehetséges-e a költő világát különválasztani a politikusétól? Az individuális vagy a közösségi szabadságtörekvések a fontos(abb)ak az irodalomban és az életben? Az avantgárd jellegű formabontás vagy a klasszicizáló karakterű formateremtés a korszerű(bb)?

A költő előadásában hallhattunk néhány gyermekverset, szonettet, illetve haikut is. A haiku talán nem olyan ismert számunkra, ez egy jellegzetes japán versforma. Ez a versforma háromsoros, 17 szótagból álló, hangsúlyos vers. A sorok rendre 5, 7 és 5 szótagosak. A sorvégek – mintegy mellékesen – rímelhetnek, de ez nem előírás. Jellegzetessége még, hogy a verseket akár a hallgató, olvasó is tovább gondolhatja.

Íme néhány haiku Markó Béla tollából:

Ébredés

ébredő napfény
jár a harmatos fűben
vágyakozó kéz

Művészet

száraz levélen
harmatcsepp fénylik reggel
de most már késő

Boldogság

madár repül fent
s nem próbál nyomot hagyni
a levegőben

Az irodalmi estet egyfajta keretbe foglalva, Kocsis Csaba zárta, aki ismét két Markó Béla által életre keltett megzenésített verset énekelt, melyet gitárjátékával kísért.

A következő irodalmi estre 2014. február 27-én kerül sor.