A Debreceni Városi Ügyészség vádirata szerint az ügynek 118 sértettje van. Előzménye, hogy a cégbíróság 2007 februárjában bejegyezte az R.A. Betéti Társaságot, amelynek kültagja lett T. Rudolf. A cég vezető tisztségviselői feladatait unokája kérésére a vádlott nagyapja vállalta el, aki azonban mit sem tudott a társaság ügyeiről, sőt, meghatalmazást is adott unokájának, hogy ő képviselje a céget.
A vádiratban az áll, hogy a cég fő tevékenységi köre hirdetés volt. A bt. megalakulását követően 2007. június 28-ig autótulajdonosokkal kötött reklámszerződéseket, a megállapodások értelmében pedig a gépkocsikra a bt. által biztosított öntapadós matrica került fel reklámhordozóként. A szerződések szerint a gépkocsi tulajdonosoknak munkanapokon minimum napi 30 kilométert kellett megtenniük, amelyért 40.000 Ft havi díjazásban részesültek. Amennyiben csak napi 20 kilométert tettek meg, úgy 25.000 Ft volt a tarifa. A hirdetési szerződések hatályba lépésének feltétele az volt, hogy a sértettek a vádlottnak vagy üzletkötőinek 95.000 és 215.000 Ft közötti óvadékot adjanak át. A vádhatóság szerint a bt Debrecenen kívül Miskolcon, Szolnokon és Egerben is tartott fenn fiókirodát, ahol a vádlott és a megbízott üzletkötők sorra kötötték a sértettekkel a reklámszerződéseket.
A megkárosított ügyfelek között így Hajdú-Bihar, Heves, Borsod, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyei autótulajdonosok is vannak, összesen tehát 118-an. Többségük 165 – 185.000 Ft-ot fizetett be a cégnek, 28-an egy forintot sem kaptak vissza, de a többiek is csak az óvadék töredékét kapták meg fizetség gyanánt. A sértettek névsorát nézve sok az azonosság: több esetben házaspárok kötöttek mindkettejük autójára szerződést és fizették be duplán a a belépőt. Egy borsodi házaspár például 260.000 forinttal szállt be és egy fillért sem kapott. Egy hevesi férfi mindkét autójára kötött reklámszerződést, de a 290.000 Ft óvadékkal szemben csak egy havi díjhoz, 40.000 forinthoz jutott hozzá.
Az ügyészség megállapította, hogy a sértettektől befolyt pénzt a vádlott részben a cég működésére, részben saját megélhetésére, szórakozására fordította. T. Rudolfnak már a szerződések megkötésekor tudnia kellett, hogy teljesíthetetlenek a megállapodásokban foglalt kötelezettségek, hiszen a cég bevételének zöme csak az óvadékokból származott. Csaknem 5 hónapos tevékenysége alatt mindössze egy megrendelővel kötött szerződést, aki 20 autót bérelt ki, 3 hónapra, 80.000 forintért. A vádhatóság szerint a vádlottnak tudnia kellett, hogy ez a fajta reklámtevékenység nem lehet nyereséges, hiszen már a bt. létrehozásakor is több olyan hír jelent meg a médiában, miszerint a hasonló cégek fizetésképtelenek (ld. Il Ferro).
A vádlott összességében csaknem 21 millió Ft kárt okozott a 118 sértettnek, amelyből a kezdeti időszakban mintegy 5 és fél milliót fizetett ki havi díjazásként.
Az ügyben egyébként csak az ügyészség 145 tanú meghallgatását indítványozta.
Ítélethirdetés 2013.05.23. 8.00 óra, Debreceni Járásbíróság
Debreceni Törvényszék