artand001bakonszeg001darvas001komadi001korosszegapati001magyarhomorog001mezosas001nagykereki001szentpeterszeg001tepe001ujiraz001vancsod001

Nem szép látvány egy szeméttelep, főleg akkor nem, ha több évtizede éktelenkedik egy falu, vagy város határában, és csak nő, növekszik. Ez az állapot viszont most megszűnik. A Bihari Szilárd Hulladéklerakó és Hasznosító Társulás 2009-ben nyújtott be pályázatot, hogy rekultiválja ezeket a hulladéklerakókat, vagyis a hulladékot felszedje, kezelje és megfelelő szigeteléssel lezárja azokat a helyeket, amelyek veszélyeztetik a környezetet és ezáltal a lakosság egészségét is. 

 
Ahhoz, hogy idáig eljussunk nehéz és rögös út vezetett. A Társulást több mint egy évtizede hozták létre, azzal a céllal, hogy megoldják a térségben keletkező hulladék kezelését, ártalmatlanítását, jelenleg 41 önkormányzat közösen dolgozik az élhetőbb jövőért. 2000-ben pályázatot nyújtott be – Debrecen Megyei Jogú Város gesztorságával és Hajdúböszörménnyel közösen - az Európai Unió ISPA előcsatlakozási alapjához, melyből megvalósult a Hajdú-Bihar Megyei Hulladékgazdálkodási rendszer mely egy szelektív hulladékgyűjtésre alapozott korszerű hulladékgazdálkodási rendszer. Az ISPA projekt keretén belül megépítésre került a Berettyóújfalui Hulladékkezelő Telep, a Hajdúböszörményi Hulladékkezelő telep és Bővítésre került a Debreceni Hulladékkezelő telep.
Berettyóújfaluban 2007. július 17-én adták át a létesítményt, - amely Furta irányában a 42-es út melletti területen épült fel- majd 2007. szeptember első napján  megindulhatott a hulladékszállítás.
 
Az eredeti Programban a Társulás kötelezettséget vállalt a részt vevő valamennyi település hulladéklerakójának rekultivációjára. A Hulladékgazdálkodási Program alultervezett költségvetése miatt azonban csupán tíz hulladéklerakó rekultivációjára volt lehetőség az eredeti megyei program keretében, a Társulás települései közül Csökmő, Nagyrábé ill. Földes és Tetétlen települések közös hulladéklerakói élveztek elsőbbséget, mivel itt olyan állapotok uralkodtak, melyeket halaszthatatlanul meg kellett szüntetni.
Azzal, hogy a négy településen megvalósult a természetes állapot visszaállítása, még nem oldódott meg a többi szeméttelep kérdése. Ezért újabb pályázat benyújtására került sor, először 2007-ben, a Környezet és Energia Operatív Programba, mely két szakaszból állt. Az előkészítés során felmérésre kerültek a kimaradt települések szeméttelepei, elkészültek a szükséges tanulmányok, tervek, majd 2009-ben a pályázat második szakaszára is beadta pályázatát a Társulás. 
A pozitív elbírálást követően, a támogatási szerződés megkötése és a közbeszerzés lezárása után idén nyáron elindul 36 település 34 szeméttelepének rekultivációja.
Helyreállításra kerül a környezet eredeti állapota, minősége, melynek során az itt élő emberek életminősége is javul, hiszen megszűnnek azok a veszélyforrások, amelyek közvetlenül vagy közvetve a környezeten keresztül kihatnak a helyi lakosságra, mint az ivó- és talajvízbázis szennyeződése, ezek kihatása az álló - és folyóvizekre, a levegő és az állatok miatt bekövetkező hulladékelhordás (műanyag – és papírzacskók, stb.), bűz forrás, hulladéklerakók öngyulladása, rágcsálók nagymértékű elszaporodása, allergiát okozó növények, gyomnövények elterjedése. A rekultivációs folyamat során visszaállítjuk a terület eredeti állapotát, a tájra jellemző növénykultúrát. 
 
A pályázat több mint 1,7 Mrd forint vissza nem térítendő támogatás értékében valósul meg, az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásában. . A pályázat 100 %-os támogatottságú, így az önkormányzatoknak nem kell hozzá saját forrást biztosítani, ami igen nagy segítség ebben a térségben, ahol a települések döntő többsége hátrányos helyzetű. 
 
A Társulásról és a projektről bővebben olvashat.
 
Megyesi Ibolya projektkoordinátor

 

Projektnyitó - Bodó Sándor  megyei közgyűlés elnöke

 

Projektnyitó - Muraközi István Berettyóújfalu polgármestere

 

Projektnyitó -Török Szabolcs  Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség szóvivője

 

 

 

 

 

You have no rights to post comments