Egy szakterület a változás keresztútján - Hűtéstechnikai szakemberek tanácskoztak Berettyóújfaluban

Részletek: Írta: berettyohir.hu; Készült: 2026. február 01.

Soha nem látott érdeklődés mellett zajlott a 28. Hűtéstechnikai Szakmai Nap Berettyóújfaluban, a Micskei tanyán 2026. január 26-án. A meghívó elolvasása után egyértelművé válhatott bárki számára, nem egy szokványos szakmai napnak nézünk elébe, hiszen jelenleg az Európai Unió és a magyar hűtőipar szinte minden szereplője szenved az átalakulás bizonytalanságától. Az esemény pedig pontosan ezt az atmoszférát ragadta meg: nem egy tiszta tudományos konferencia volt, hanem egy piaci realitások és jogi/technikai kötelezettségek összecsapásaként értelmezhető fórum.

Az esemény egyben a Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetsége (HKVSZ) Észak-Kelet Magyarországi regionális fóruma is, amely évről-évre egyre több résztvevőt vonz az ország egész területéről, hiszen a szakemberek itt első kézből kaphatnak tájékoztatást az őket érintő kérdésekben. KÉPGALÉRIA

Az esemény házigazdája Tóth László, a berettyóújfalui EXPRESS Hűtéstechnikai Kft. ügyvezető igazgatója köszöntötte a megjelenteket, aki szokásához híven kendőzetlenül beszélt a szakmát sújtó problémákról és viszontagságokról. Lapunknak összefoglalta néhány gondolatban a szakmai fórum jelentőségét.

Berettyóhír: Immár 28. alkalommal kerül megrendezésre a szakmai találkozó, mesélne egy kicsit arról, hogyan indult ez az egész, és miért tartja fontosnak ezt a rendezvényt?

Tóth László: A 90-es évek közepén indítottuk el a szakmai napot, akkor még a Linde jóvoltából. Az volt az alapgondolat, hogy olyan tudáshoz jussunk hozzá, amivel mi nem rendelkezünk. Ezt csak úgy lehet megszerezni, ha olyanok mondják el, akik értenek hozzá. Az idei évben az utánpótlás is jelen van, és ennek különösen örülök. Az unokám iskoláját, a Debreceni SZC Mechwart András Gépipari és Informatikai Technikum tanulóit szeretném ezzel a lehetőséggel segíteni.

A szakma változásai és új kihívások

Berettyóhír: Köszöntőjében mlítette, hogy a szakma nagy kihívások előtt áll. Melyek ezek a kihívások?

Tóth László: A legnagyobb kihívás a hűtőközeg kérdése. Ez már tíz éve központi téma, de nem csak erről van szó. 2030-tól új szabályozások lépnek életbe, és a mai döntéseinknek 10-15-20 év múlva nem szabad rossz döntésnek bizonyulniuk. Ezért kértem az előadóktól, hogy olyan témákat válasszanak, amelyek a gondolkodásmódunkat formálják.

Berettyóhír: Konkrétan milyen változásokra gondol a gyakorlatban?

Tóth László: A régi módszereknek vége. Tudja, régen három "szerszámmal" dolgoztunk: megnéztük, ragad-e az elpárologtató, meleg-e a kondenzátor, és kész. Se manométer, se vakadék, se hőmérő. Csípőből eldöntöttük, hogy jó vagy nem jó. Na, ennek totál vége van!

Az új hűtőközegek – szén-dioxid, ammónia és társaik – egészen másfajta tudást és viselkedést igényelnek. Azt szeretném, hogy olyan tudás menjen a fejekbe, amivel ki tudják választani a legmegfelelőbb kivitelezési módot az adott feladathoz.

A tervezés fontossága

Berettyóhír: Említette a tervezés kérdését is. Mi itt a probléma?

Tóth László: A kereskedők egy része – bár most nincsenek itt sokan, de azért van egy-kettő – úgy gondolja, hogy bemegy a boltba, van egy 15 köbméteres kamra, és azt mondja: "adjál már hozzá aggregátort". Megmondja, hogy 5 kilowatt, 10 kilowatt, 6 kilowatt... De azt a fáradtságot sem veszi, hogy megkérdezze, hol a párologtató! Ennek vége van.

Berettyóhír: És mi a megoldás?

Tóth László: Okos, értelmes mérnökök, tervezés! Tervezés nélkül hogyan fog egy kolléga megoldani egy szén-dioxidos rendszert? Este beszélgettünk arról, hogy csináltunk Kevermesen egy 500 tonnás káposztás hűtőt – nem kicsi! Ez komoly tervezést igénylő feladat. Hogyan választja ki a szivattyúkat? Azt nem ismerjük. Mi lesz a primer oldalon? Meg kell beszélni a Danfoss-szal, a többi gyártóval, el kell tervezni.

Mi úgy jártunk a legjobban, hogy a kollégák előbb megépítették a gépházat, megépítették az alapokat, aztán jött a rendszer – és kiválóan működik! De ez megint másfajta gondolkodásmódot igényel, amit nem olyan könnyű megemészteni.

Kereskedelmi hűtés és költségkérdések

Berettyóhír: És a kereskedelmi hűtésnél mi a helyzet?

V: Ez a legnagyobb probléma. Próbálkoztak a Penny Marketnél, az Aldinál különböző boxos szén-dioxidos megoldásokkal. A Penny próbálkozott a vizes módszerrel – nem működik.

Két út van: vagy marad a szén-dioxid, amit már csináltunk tavaly a Tescónak Debrecenben és Kisújszálláson, a Spárnak Irakiházán... Azt kell mondjam, hogy kiválóan működik. Egy nagy baj van: jelenleg 30-40 százalékkal drágább, akárhogy árazunk. Az a "nyomorult" betétmotor is többe kerül benne.

Berettyóhír: Van jó oldala is?

Tóth László: Természetesen! Amikor összehasonlítjuk a hosszú távú működést, energiahatékonyságot, környezeti hatásokat, akkor látszik az előny. De ezt el kell fogadtatni az üzemeltetőkkel.

Üzenet a fiataloknak

Berettyóhír: A szakmai napon új résztvevőket köszönthettünk az idén, a Debreceni SZC Mechwart András Gépipari és Informatikai Technikum tanulói közül érkezett egy kics csapat. Mit üzen a fiataloknak, az utánpótlásnak?

Tóth László: Hajrá nektek is! Próbáljatok minél többet összeszedni a mai napból, és úgy távozzatok, hogy ezt egy szép szakmának érzitek. Mert az is. Igaz, nagy kihívások előtt áll, de ez teszi izgalmassá. Az alapok megvannak, építsetek rájuk!

Záró gondolat: A hűtéstechnika nem áll meg. Aki nem fejlődik, az lemarad. A jövő a megfelelő tervezésben, az új technológiák megértésében és a folyamatos tanulásban rejlik.

Juhász László (Climalife Kft.) nyitóelőadása azonnal bejelentette a hang- és tartalmi tónust: 2027. január 1-én új világ kezdődik az A1, A2, A3 és besorolású közvetítő közegek világában. A beszélgetés nem a tudomány, hanem a gyakorlati átalakulás körül forgott. A bemutató táblázatok alapján csupán az egyik megállapítás voltak egyertelműek: készülni kell, és azonnal.

Az „oktatási fokusz" – Hűtés 2030-ban
Korbácska Akos szakoktatótól hallottuk a meghökkentő számokat: a szektor GWP 150 alatti hűtőközegekre kell váltson, de az út nem egyenes. Az oktatás fókusza világos lett:

Direkt hűtés (a tradicionális megoldás)
Indirekt hűtés (az üdvözítő alternatíva?)
CO₂, Propán (a szélsőségek közötti választás)
Az oktatás irányát? Mindenki azt az érzést kapta: az ipar még nem találta meg a válaszokat, ezért muszáj erre a fórumra járni és együtt keresni őket.

A személy az oktatasban – Dr. Maiyleh: Technikai Mélység
Dr. Maiyleh Tarek Ph.D., a Budapesti Műszaki Egyetem Energetikai Csopk oktatója elmagyarázta: az R455A, R454C, CO₂ vagy folyadék hűtéstelepítések során gyakorlati tapasztalatok, nem csak elméleti adatok szükségesek. Ebben a pillanatban vált világossá, hogy a fórum iránytűje nem papír, hanem valódi esettanulmányok és próbálkozások voltak.

Az Oktatási Kabinet és a 2026-os év reményei
Várkonyi Nándor Előlk-Fótikár (H.K.V.SZ.) beszélgetése egyértelműen az intézményi szinten való felkészülést hangsúlyozta. Az oktatási kabinetnek az elmélete és gyakorlati munka közötti hidat kellett volna keresnie. A 2026-os év ekkor már nem csak dátum volt – előirányzat lett.

Az EU Rendelet és a Gyakorlat közötti szakadék
A délutani blokk (Gurdon-Kiss Hermina, Gurdon Ferenc, Glück István előadásában) az A 2024/573 EU rendeletismertetésé volt. Ebben a részben nyilvánvaló volt a feszültség:

Elméleti követelmény: a kötelezés az átképzésről és az új technológia alkalmazásáról
Gyakorlati valóság: a kisebb szerelőműhelyek, regionális szereplők még megfelelő eszközöket, képzést, vagy akár tőkét sem tudnak előteremteni
Az „Hogyan fog ez a gyakorlatban kinézni?" kérdés nem szóródott el az absztrakt megbeszélések között – maradandó volt.

A Hűtőzeg Gyártók Megfigyelése: DAIKIN, Danfoss és az Innovációs Verseny
DAIKIN (Pallos Levente, DAIKIN Hungary Kft.) az alternatív hűtőközegek gyakorlatában mutatott tájékozódást – nem utolsósorban a CO2 ZEAS megoldások révén. Az R410A és R32 közötti átmenet kérdése pedig továbbra is az egyik legláthatatlanabb, de legpraktikusabb dilemmája maradt az iparnak.

Danfoss (Kiss D. József, Danfoss Kft.) pedig az A2L és CO₂ hűtőközeg alkalmazások alternatív megközelítéseit tárgyalta – gyakorlatias megvalósítási példákon keresztül. Ebben a pillanatban érthető lett, hogy az ipar nem monolitikus: a nagyobb cégek innoválnak, de a szabályozás egységesíteni kíván.

Az Indirekt Hűtés Perspektívája
Gyuris Péter (SOÓS Zrt.) érdekes fordulatot hozott: az indirekt hűtési rendszerek egy olyan köztes utat mutatnak, amely mind a kisméretű szerelőknek, mind a nagyobb rendszereknek lehet alkalmas. Az aggregátkokk és elpárologtatók kérdése ekkor vált nyilvánvalóan centrálissá.

A Délutani Kávészünetek Szelleme
Érdekesség, hogy az agenda szándékosan szőtte be a kávészüneteket. Ezekben az időszakokban – úgy tűnt – a valódi beszélgetések zajlottak. Az informális hálózatépítés, a szerelők közötti tapasztalatcsere, a kérdések direkten felvetése. Ez nem egybeesés volt, hanem a szervezőcsapat tudatos döntése: az ipar nem a szemináriumokon, hanem az asztaloknál kél életre.

Az Ezután – A 16:30-ig Tartó Блоккок
Hübsch Attila (Cold-Sun Kft.) az A2L és CO₂ munkáinak beüzemelésével, szervezésével, valamint Kucián Gyula (Express Kft.) az aggregátott alkalmazások révén nyújtott gyakorlatias tanácsokat.

Az esemény érdekes végpontja volt: nem egy mély tudományos vagy filozófiai konklúzió, hanem egy nyitott kérdés csomagja és egy közösség, amely tudja, hogy együtt kell ezt megoldania.

Összegzés: A Berettyóújfalu Fórum Tanulsága
A 28-ik Regionális Fórum nem szokványos konferencia volt. Ez egy szekét olyan szakma kezdetei voltak, amely a szabályozás, az innovációs nyomás és a gyakorlati valóság között navigál.

Az Express Kft., az HKVSZ és a Kelet-Észak-kelet magyarországi régió szereplői egy olyan közösséget hoztak össze, amely nem készen kapott válaszokra várakozott, hanem közösen keresett útmutatópontokat.