Azért jutott eszembe, mert manapság egyre gyakrabban érzem úgy, hogy a „nyugati nagytőkések” megvesznek bennünket kilóra - ahogy a hetvenkedő gazdag ember szokta volt mondani a szegénynek! A rendszerváltás után ránk vetették magukat, mint egy Pitbull a plüss nyuszira. Tépnek, marnak, falnak! Bár, ha jobban belegondolok, egy másik „házi kedvenc” viselkedése sejlik fel szemeim előtt: a macska, aki játszik az egérrel ! Ha a cini már majdnem kimúlik, picit békén hagyja (úgy tesz, mintha nem figyelne), majd amikor újra mozogni kezd a „templom egere”, megint ráront és nyávogja: ájjemeff ! Újra és újra felmerül bennem a kérdés az euró árfolyamra pillantva: vajon meddig fognak még bennünket dobálni?

Hofi Gézának volt egy jelenete, amiben kora reménytelenségét, és néphitegetéseit parodizálta, valahogy így: „Megyünk, megyünk, odaérünk…..NINCS OTT!!” Igen Géza bátyám a helyzet nem sokat változott; még mindig elindulunk, megyünk, megyünk ...Hömmm! 

Ki tudja nekem megmondani ma : Merre van az arra???

Pararara… Kicsi Ország, még alig jár!