Berettyóújfalu városában örvendetes módon évről évre növekszik a kerékpárutak hossza. Jelenleg több mint 10 km-nyi úton biciklizhetünk biztonságosan, a veszélyes közúti forgalomtól elszigetelve. Statisztikai adatok szerint 2009. és 2010. között 16 kerékpáros baleset történt városunkban, az ezt követő időszakban az ilyen jellegű balesetek száma 4-re csökkent. Az esetek között akadt olyan, amikor kerékpár kerékpárral találkozott szerencsétlen módon, okozott balesetet gépi meghajtású jármű, valamint elektromos kerékpár által kiváltott ütközés is szerepelt a palettán. A legtöbb galibát azonban a kerékpárutat gyalogos közlekedés céljából használók okozzák.
Személyes tapasztalatai szinte mindenkinek vannak erről a bagatellnek tűnő dologról, de a veszély mindig ott leselkedik ránk, ahonnan nem is várnánk. Jómagam is csámborogtam már át nagy igyekezetemben a járdával egybeépült kerékpársávba, hogy aztán szinte pánikszerűen ugorjak el a felháborodottan csengető kerékpáros elől.
A legtöbb probléma a járdával egybeépült kerékpársáv használatából adódik tehát. Lehet-e ott gyalogosnak közlekednie vagy sem, használhatja-e a kerékpáros a gyalogosjárdát, vagy tilos arra ráhajtania?
Az 1/1975.(II.5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól (ismertebb nevén a KRESZ) felsorolja, hol lehet kerékpárral közlekedni. A kerékpárút, a kerékpársáv, a nyitott kerékpársáv (érdekesség, hogy ilyen csak 2010. január 1. óta létezik a KRESZ-ben), a kerékpár által is használható buszsáv, vagy az úttestre felfestett kerékpáros nyom esetében viszonylag egyszerű a meghatározás, hiszen ezekben az esetekben nem ”keveredik” a biciklis a gyalogossal.
A gyalog- és kerékpárúttal már bonyolultabb helyzet, de a jogszabály 13. paragrafusának, 1 bekezdésének, í) pontja egyértelműen fogalmaz: „A gyalog- és kerékpárút, a gyalogos, a kerekes szék és a kétkerekű kerékpár közlekedésére kijelölt út. Ha a gyalogos és a kerékpáros forgalmat burkolati jel választja el, a gyalogos és a kerékpáros csak az útnak a részére kijelölt részén közlekedhet.„ A kerékpáros tehát nem térhet át a gyalogos sávjába, a gyalogos pedig nem léphet be a kerékpároséba. Azokon a helyeken ahol ilyen gyalog és kerékpárút épült fokozottan kell figyelni mindkét félnek. Elvileg büntethető az, aki vét a szabályok ellen, de én még nem találkoztam olyan gyalogossal, akit megbüntettek, azért mert a kerékpársávban bandukolt. Itt csak a figyelmeztetés, a figyelemfelhívás lehet a célra vezető eszköz.
Városunk kerékpárútján sűrűn tapasztalom, azt gondolják a kerékpárosok az csak az övék, oda gyalogos fel nem teheti a lábát, illetve fordítva; azt gondolja a gyalogos, a kerékpárút ugyanúgy az övé is, pedig nem, hiszen néhány méterrel odébb "fut" a gyalogjárda, s a tábla is jelzi, ez a szakasz csakis a kerékpárosoké.
Azért is érdemes megfigyelni a kihelyezett KRESZ-táblákat, mert van olyan kereszteződés, ahol a kerékpárosnak kell elsőbbséget adni, ellentétben azzal a tévhittel, mely szerint a kerékpárúton a kerékpárosnak mindig elsőbbsége van .
Másik fontos kérdés, hol NEM lehet kerékpárral közlekedni. A táblával jelölt tiltások egyértelműek, a legtöbb probléma abból adódik, ha a biciklis a járdán közlekedik, ami pedig szigorúan tilos. Kivétel itt is akad: a 12 évnél fiatalabb gyermek közlekedhet kerékpárral a járdán, legfeljebb 10 km/h sebességgel! A járda a gyalogosoké, erre nagyon figyeljünk; egyes kutatások szerint járdán biciklizni 2-3-szor veszélyesebb, mint az úttesten.
Ha már a sebességhatároknál járunk. Az önálló kerékpárúton (tehát ami mellet nem fut gyalogos járda), a megengedett legnagyobb sebesség 30 km/h. A gyalogúttal kombinált kerékpárúton ugyanez a sebességhatár 20 km/h. A gyalogos-kerékpáros zónában (ez táblával van jelezve), a kerékpárosok száméra kijelölt részen a megengedett sebesség 20 km/h, a zóna többi részén 10 km/h.
Sokan legyintenek ezekre a sebességhatárokra, mondván senki nem tartja be őket, de egy esetleges baleset bekövetkeztekor a helyszínelők a féknyomból (ugyanúgy ahogyan a gépi erővel hajtott járműveknél) meg tudják határozni milyen sebességgel haladt a kerékpár a baleset bekövetkeztekor, és ez komoly tényező lehet a későbbi büntetés, vagy kártérítés kiszabásakor. A KRESZ idevonatkozó szabályait tehát tanácsos mindig illő komolysággal figyelembe venni!
E helyen most nem tárgyaltuk részletesen a kerékpáros közlekedésben való részvétel egyéb feltételeit, de azok mind megtalálhatóak a jogszabályban, elindulás előtt ajánlatos ismereteinket felfrissíteni. Járművünk felszereltsége legalább annyira fontos, mint az, hogy mi magunk járművezetésre alkalmas állapotban üljünk kerékpárra, védőfelszereléseinket, kerékpár-tartozékainkat magunkkal vigyük, és betartsuk mindazokat a szabályokat (elsőbbségadás, szabályos kanyarodás stb.) amelyekkel a forgalomban találkozhatunk.
Lassan elmúlik a tavasz és jön a nyár, kapjuk elő a bicajt a garázsból, fészerből, és pattanjunk nyeregbe, de mindeközben tartsuk be a szabályokat, vigyázzunk magunkra és egymásra!