Alvászavar, emésztési problémák, fáradékonyság. Az óraátállítás sokakat megvisel, ugyanakkor a statisztikák szerint a nyári időszámításnak köszönhetően, a később bekövetkező szürkület miatt csökken az erőszakos bűncselekmények száma és kevesebb baleset történik az utakon. Most vasárnapra virradóra egy órával kevesebbet aludhattunk mivel, kihagyva a két órát, rögtön háromra tekerhettük a mutatót.  Magyarországon 1916 és 1919, valamint 1941 és 1949 között volt tavaszi-őszi óraátállítás: a háborús időszakokban így takarékoskodtak a mesterséges világítással és az üzemanyaggal. Néhány év szünet után 1954 és 1957 között újfent bevezették a nyári időszámítást, majd huszonkét éven át megint nem használták. 1980-ban, a hetvenes évek energiaválságának hatására a kádári kormányzat újra bevezette a nyári időszámítást, azóta annyi történt, hogy többször módosult a kezdete és a vége. Ezeket az Európai Unió 1996-ban egységesítette, és március utolsó vasárnapjától október utolsó vasárnapjáig tart. A vélemények megoszlanak, van-e értelme „ugrálni” az időben, de vannak, akik folyamatosan ezt teszik. Egészségügyben dolgozók, gyári munkások, portások, akik váltakozó műszakban dolgoznak. Ők talán észre sem veszik ezt az egy órát, amiért annyian panaszkodunk, nekik ugyanis néhány naponta át kell állni egy másik „időzónába”.